Ismét EU-tanóra programsorozat

Ismét EU-tanóra a középiskolákban!

A Pillar Alapítvány a Külügyminisztérium támogatásával, az Oktatási és Kulturális Minisztérium valamint az EUvonal szakmai együttműködésével 2007. február 26. és május 3-a között ismét megrendezi a tavalyi évben nagy sikert aratott EU-tanóra programsorozatát.

Diplomácia tábor 2007

tl_files/eves_projektek/2007_bel_diplomacia_tabor.png

Ebben az évben a Pillar Alapítvány két ilyen jellegű tábort is tartott az országban. Fent a második tábor plakátja látható.

Jourfixe - Az EU energiapolitikája - 2007.09.28.

„Merre tart az energia szektor szabályozása, az energiapolitika európai szinten, illetve ezen körülményeknek hazai mércével milyen hatásai, implikációi vannak?” A 2007-es esztendő az Európai Unió energiapolitikai „feleszmélésében, magára találásában” elég fontos állomásnak tekinthető. Már ez év elején - az Európai Bizottság januári, az európai áram- és gázpiac működését felülvizsgáló jelentésével - felgyorsultak azon folyamatok, amelyekkel a Közösség még inkább nagyobb hangsúlyt kíván a jövőben adni egy egységes energiapolitika létrehozásának. A 2006-os ukrán–orosz gázvita kapcsán nyilvánvaló vált döntéshozók számára, hogy integrált energiapiaci és klímaváltozás-elleni fellépés nélkül a jövőben az Európai Unió képtelen lesz versenyképes szereplőként előállni a globális szintéren. Ennek eredményének tekinthető az idei év II., illetve III. energiacsomagja, az egyoldalú energiafüggőség elleni küzdelem, illetve a Közösség energiapiaci liberalizációs folyamata.

Ezekkel, a gondolatokkal kezdődött 2007. szeptember 28-án, pénteken a Pillár Alapítvány szervezésének keretében megrendezésnek kerülő az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének állandó kerekasztal-beszélgetése, a JourFixe, melynek idén ősszel megvalósuló első alkalma során az Európai Unió aktuális energiapolitikai kihívásai kerültek napirendre. Az adott téma széleskörű megvilágításában - az érdeklődők számára - olyan személyek segédkeztek, mint dr. Deák András a Magyar Külügyi Intézet tudományos tanácsadója, dr. Szent- Iványi István az Európai Parlament liberális frakciójából, Olajos Péter az Európai Parlament néppárti frakciójából, Vargha Péter a MOL képviseltében valamint dr. Kaderják Péter a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjából, mint a beszélgetés szakavatott moderátora.

tl_files/eves_projektek/2007_bel_jourfixe.png

Nem volt kétség, hogy az idén szeptemberben közösségi szinten megvalósuló energiapolitikai események határozzák majd meg a kerekasztal-beszélgetés témáját. 2007. szeptember 17-ei jogszabályi javaslat formájában a Bizottság által kibocsátott III. energiacsomag - amely nemcsak reformlépésnek számít európai energiapiacon, hanem eddig példátlan lépéseket foganatosítana meg a harmadik országok piaci terjeszkedésével szemben - egyike volt a JourFixe központi vitatárgyának. Elsősorban ennek alapjának merült fel a kérdés, hogy miért is van szükség a hálózati termelés és szállítás szétválasztására, ezen liberalizációs folyamat valóban előlendíti az európai energiapiac versenyképességet, és hogy a fogyasztók számára mekkora hasznot jelenthet egy ilyen gazdasági, politikai lépés? Számos példa hangzott el, miszerint azon országokban, ahol hasonló folyamatok már korábban lejátszódtak, az energiapiaci szereplők jóval versenyképesebben tudtak a jövőben fellépni, illetve kialakuló verseny hatására a fogyasztók is olcsóbb energiaárakkal találták magukat szemben. Ugyanakkor nem mondható, hogy ezen mintafolyamatok egyértelmű választ nyújtanának az adott kérdésekre egy olyan európai energiapiacon, ahol a piaci szereplők jelentősen függenek az orosz energetikai érdekektől – világított rá dr. Deák András, aki szerint abban az esetben, ha megszűnne jelenlegi európai áram- és gázmonopóliumok átviteli hálózataik feletti ellenőrzése, akkor a piacon létrejövő kisebb súllyal rendelkező vállalatok képtelenek lennének hosszútávon megbízható partnerei lenni egy olyan „energia óriásnak”, mint a Gazprom.

A III. energiacsomag másik sarkalatos pontjáról - amely szerint a harmadik országok csak akkor léphetnének be az Európai Unió energiapiacára, ha erre nemzetközi megállapodás van, illetve kölcsönösségen alapul - is eltérő megítéléseket hallhatott a közönség. Dr. Szent-Iványi István szerint a Bizottság ezen szándékával elsősorban azt kívánja elérni, hogy a kevésbé átlátható és a 2003-as állami folyamatok révén bezárkózóbb orosz piac, a viszonosság elvén  újra nyitottabbá váljon az európai energetikai cégek előtt. Másodsorban pedig, hogy ösztönözze Oroszországot az Energia Charta Szerződés elveinek tiszteletben tartására. Ennek ellenére több vélemény is elhangzott - megkérdőjelezvén a csomag ezen pontjának hatékonyságát - amely szerint a harmadik országok, elsősorban Oroszország piaci terjeszkedését nem lehetne maximálisan elzárni az európai energiapiactól, hiszen azok már most is nagymértékben jelen vannak.

Az európai energetika szempontjából másik jelentőségteljes fejlemény volt a 2007. szeptember 26-án kiadott Európai Parlamenti jelentés, amely egy közös energiaügyi külpolitikai kialakítását célozta meg. Az Európai Unió jelenleg fosszilis energiaszükségleteinek 50%-át szerzi be külső forrásból, amely 2030-ra várhatóan 75% növekszik. Ez fokozódó függőségbe sodorja a Közösséget, amely problémát tovább tetéz a nagy részben egyoldalú kötöttség Oroszországtól.  A megbízható, hosszútávon megvalósuló források sokszínűségét a további tranzit útvonalak politikai instabilitása gátolja.  Mindezek megoldására – hangozott el a kerekasztal-beszélgetésen – egy energiaügyi kül-képviselőre van szüksége az Európai Uniónak, aki egységes uniós álláspontot, érdekeket testesíthet meg nemzetközi energiaügyekben. Ugyanakkor felmerült a kérdés, hogyan jöhetne létre egy ilyen poszt, ha még egységes kül-és biztonságpolitikája sincsen a Közösségnek, és várhatóan a Reformszerződés sem hozza létre egyöntetűen. Mindezeken túl egy egységes energiapolitikának létrejöttét tovább akadályozza, hogy a tagállamok elsősorban nemzeti szinten intézik energia ügyeiket. Dr. Deák András szerint a megoldás az egyoldalú függőségre, csakis európai, nemzeti és regionális eszközök összehangolásával válik lehetővé. Mindazonáltal Olajos Péter a diverzifikációs politika egy jelentős uniós dilemmájára hívta fel a figyelmet, miszerint a közép–ázsiai, politikailag instabil országok demokratizálásának európai igénye mindinkább eltaszítja üzleti szempontból az Uniótól ezen államokat Kína, illetve Oroszország felé. Ez alapján a Közösségnek a „morális, erkölcsi szempontok és az üzleti érdekek között kell a jövőben balanszíroznia”- közölte az Európai parlament néppárti képviselője.

Felmerült, az Európai Unió energiaforrásainak sokszínűségének kérdésében, hogy ezzel párhuzamosan, mely érdekek mozgatják az orosz energiapiacot, hogy az olyan „energia óriás”, mint a Gazprom működése mögött a „vadkapitalizmus” fokozatos térnyerése vagy egyöntetűen egy egységes állami stratégia áll. Igaz-e, hogy Oroszország és a kis-ázsiai államok összejátszanak annak érdekében, hogy utóbbi országokból ne érkezzen külön útvonalon energia se Kína, se az Európai Unió felé.  Annyi bizonyosan, hogy az orosz gáz, pontosabban kis-ázsiai gáz legnagyobb haszonélvezői a két tranzit ország, Ukrajna és Belorusszia, amelyek - így talán - a legnagyobb ellenzői az Unió egyoldalú függőségét feloldani kívánó Nabucco gázvezeték megépítésének.

A JourFixe kerekasztal-beszélgetés utolsó harmadában a 2007. márciusában kibocsátott II. energiacsomag került a középpontba, mely kimondja, hogy klímaváltozás mérséklése érdekében 2020-ig az Európai Uniónak 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, a megújuló energiaforrások felhasználását 20%-kal, az energiahatékonyságot 20%-kal, illetve a bioüzemanyag felhasználást pedig 10%-kal kell növelni. Olajos Péter bírálta Magyarország jelenlegi, a fenti elvek alapján elkészült programtervinek hatékonyságát, annak ellenére, hogy jelentős uniós források fognak rendelkezésre állni e területeken. Vargha Péter ugyanakkor felhívta figyelmet, hogy az elsődleges probléma, hogy kevésbé megfogható, átlátható politika számára a II. energiacsomag úgynevezett 3*20+10-es célkitűzései.

Nagy Dávid - 2007. október 2.

Európai Ifjúsági Parlament – Alakulóülés, Budapest

2007. november 21-24.

Az Európai Ifjúsági Parlament magyar tagozatának alakuló ülését 2007. november 21-24. között tartották Budapesten. A Pillar Alapítvány Európai Ifjúsági Parlament Magyarország munkacsoportjának szervezésében megvalósuló négynapos rendezvényen az a közel száz, 16 és 22 év közötti fiatal vett részt, akik az országos válogató alkalmával bizonyították rátermettségüket, Európa jövője iránt érzett elkötelezettségüket. A részvétel feltétele volt még a nemzetközi fórumokon való szerepléshez elengedhetetlen angolnyelv-tudás.

Az Európai Ifjúsági Parlament programja gyakorlatias szemszögből közelíti meg és mutatja be az Európára jellemző, parlamentáris döntéshozatal folyamatait. A fiatalok rendkívüli lehetőséget kapnak a közéleti szerepvállalás gyakorlására, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Az Európai Parlamentben ülő felnőtt kollégáik munkáját modellezve ugyanúgy szakbizottságokban és plenáris ülésen vitatják meg az Unió aktuális kérdéseit. A nemzetközi program sikerét az is mutatja, hogy az Európai Ifjúsági Parlament "öregdiákjai" szép számmal szerepelnek hazájuk vezető tisztségviselői, politikusai és az Unió intézményeinek képviselői között.

A rendezvény plenáris záróülésére a Magyar Országgyűlés épületében került sor, Szili Katalin Elnök Asszonynak köszönhetően, aki az Európai Ifjúsági Parlament hazai fővédnökségét is elvállalta. A program hazai megvalósítását szorgalmazó Kovács László, az Európai Bizottság magyar tagja pedig a rendezvény európai fővédnöki tisztjét látta el. A kezdeményezésünk további támogatói az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, valamint az Európai Parlament magyar delegációi is, melyek képviselői védnöki beszédet tartottak. Az EIP Magyarország programjai az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete támogatásával valósult meg.