Project InterEurope

tl_files/eves_projektek/2001_aou.pngA XX. század utolsó évtizede lehetoséget nyújtott – az azelott mesterségesen összeláncolt - népeknek, hogy nemzeti szuverenitásukat újralapozzak. Az új, demokratikus politikai rendszerek létrejöttével az egykoron az állam által elnyomott, tabunak vélt problémák sokasága került felszínre Közép-Kelet Európában. Az egyik legbonyolultabb politikai és szociális konfliktus a kisebbségi csoportok évtizedeken át tartó helytelen kezelésébol fakad. Ez a témakör többek között abból az okból is speciális mivel kézzelfogható megoldás az egyes felvetett kérdésre nem létezik. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy alternatív javaslatokat dolgozzunk ki egy-egy konfliktusos helyzet megközelítésére. A különféle stratégiák kidolgozása azonban mindig a kisebbségi csoportokkal való direkt kommunikáción, a találkozáson alapul.

A Projekt InterEurope kutatóprogram célja, hogy felhívja az ifjúság figyelmét a magyar nemzeti és etnikai kisebbségi csoportok helyzetére. A program másodlagos célja, hogy egy nemzetközi együttmuködés keretében elosegítse más, kapcsolódó európai témák megvitatását.

Az ifjúsági kezdeményezés elsosorban a nemzeti és etnikai csoportok integrációjával és identitásával foglalkozott, de elotérbe kerültek szociális és kulturális kérdések is. A 2001. április 1-11. között megrendezésre került kutató-konferenciára 15 országból 20 résztvevo érkezett. Az általuk készített elozetes esszék során mar Budapestre való érkezésük elott tanulmányozni kezdték a szabadon választott kisebbségi csoport helyzetet, a legfontosabb kérdéseket. A budapesti program a résztvevok prezentációin túl szakmai eloadásokkal, a kisebbségi csoportokkal való találkozással, interjúkkal, csoportmunkával és kulturális programokkal segítette a fiatal kutatok munkáját.

A budapesti kutatóprogram lezárultával a résztvevok hazatértek és a Magyarországon gyujtött információt és élményeket felhasználva véglegesítették tanulmányaikat, amelyek a Europe IN-Sight c. kötetben lettek publikálva. A kiadvány a Project InterEurope elso fejezetének lezárását jelenti, a program ugyanakkor folytatódik, 2003 áprilisában az újonnan alakult holland Pillar Amsterdam szervezésében Amsterdamban újabb kutatókonferencia megrendezésére kerül sor. A kisebbségi témakörhöz szorosan kapcsolódva az InterEurope második fejezete a tolerancia kérdéskörével foglalkozik.

Projekt InterEurope 2001 Budapest

A projekt kivitelezésének három alapveto szintjét különíthetjük el:

  1. Előkészületek
  2. Kutatás
  3. Értékelés

1. Elokészületek. Ebben a fázisban jelentkeztek a kutatók a programban való részvételre, egyénileg kiválasztották a vizsgált kisebbségi csoportot és a témát (a lehetséges kisebbségi csoportok és témák kiválasztása egy megadott listából történt). Miután a résztvevok saját országukban elokészületi kutatást, információgyujtést végeztek, egyeztetettek a magyar szervezokkel, akik segítettek a magyarországi kutatás kivitelezésében és koordinálásában (hangsúlyos szerepet kapott a kapcsolatteremtés a kompetens kisebbségi önkormányzatokkal). A nemzetközi résztvevok ezáltal kidolgozhatták a magyarországi kutatás pontos tervezetét, melyet a szervezok késobb beleillesztettek a találkozó menetébe s így a közös programok mellett megvalósulhattak az egyéni célkituzések.

2. Kutatás. A 11 napos magyarországi találkozón az európai ifjúság képviseloi párhuzamosan vettek részt a konferencián és végezték egyéni kutatásukat. A konferencia eloadásai átfogóbb kisebbségi témákat öleltek fel, melyek megpróbálták felvázolni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek történetét és aktuális helyzetét. A találkozó során az eloadások mellett lehetoség nyílt arra, hogy – a szervezok segítségével – a résztvevok egyéni tervezetük alapján további kutatást végezzenek, melyben a kisebbségi önkormányzatok is segítségükre voltak.

3. Értékelés. A kutatás magyarországi befejeztével a résztvevok hazatértek és összeállították tanulmányaikat, melyeket továbbítottak a Pillar Európa Klub Budapestnek. A Klub a tanulmányokból, fényképekbol, statisztikákból, illusztrációkból szakértoi vélemények bevonásával jelen kiadvány szerkesztésével összegezte a projektet.

A konferencia – valami más

A Project InterEurope kutató konferencia tevékenysége alapvetoen három egymáshoz kapcsolódó, módszertanilag mégis külön álló részre bontható. A konferencia elso felében a résztvevok az elo-tanulmányaik alapján bemutatták kutatási témájukat, az adott magyarországi kisebbségi csoportot és az elore megválasztott altémát. Az elso 3 napban megtartott intenzív prezentációs blokkok a különbözo kisebbségi csoportokról adtak átfogó képet, taglalva a már eddig elért kutatási eredményeket, rámutatva az egyes résztvevok célkituzéseire (elsodleges funkció). A prezentációk másodlagos funkciójaként jelent meg a résztvevok elvárásainak és a 10 napos kutatási tervek felvázolása. Az átlagosan 20 perces szekciók a következok voltak:

  1. szekció: a német kisebbség
  2. szekció: szlovén és horvát kisebbségi csoportok
  3. szekció: a zsidó kisebbség
  4. szekció: ukrán és szerb kisebbségi csoportok
  5. szekció: görög kisebbségi csoport
  6. szekció: észt és örmény kisebbségi csoportok
  7. szekció: a roma kisebbség

A konferencia második pillérét azok az eloadások képezték, melyeket meghívott eloadók tartottak. Április 1-én dr. Pók Attila, az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa Nemzetek, nemzetiségek és kisebbségi csoportok a modern Közép-kelet Európában címmel bevezeto eloadást tartott, áttekintve a kisebbségi tematikában felmerülo fogalmi alapvetéseket és az egyes definíciós nehézségeket. Április 2-án a Friedrich Ebert Alapítvánnyal együttmuködve Kaltenbach Jeno kisebbségi-, és Majtényi László adatvédelmi ombudsmanok vitaestjén vehettünk részt, ahol a diákok az ombudsmani intézmény muködési rendszerébe nyerhettek betekintést. Az eloadás során szó esett a biztosok törvény által garantált lehetoségeirol és a végrehajtásban való korlátozott mozgástérrol, mely csökkentheti a magyar társadalom intézményrendszerbe vetett bizalmát. Április 3-án, lórévi és ráckevei látogatásunk alkalmával Popovics György, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetoje tartott bevezetést a magyarországi kisebbségek helyzetébe, áttekintve az Európában szinte egyedülállónak mondható hazai kisebbségi önkormányzati rendszert, vizsgálva annak kulturális és politikai aspektusait. Ezt követoen Alexov Ljubonir, lórévi polgármester, a Magyarországi Szerb Kisebbségi Önkormányzat vezetoje kalauzolta a résztvevoket a szerb kisebbség és a lórévi kisebbségi önkormányzat bemutatása során. Április 4-én dr. Göncz Kinga, a Partners Hungary igazgatója, pszichológus és dr. Mészáros Judit pszichoanalitikus az Ecotonos szimulációs játék révén engedtek betekintést az integráció-asszimiláció kérdéskör kisebbségeket érinto szegmensének megismerésébe. Április 6-án a XV. Európai Pszichológus Hallgatók Konferenciájának keretében (ahol résztvevoink további prezentációkat tartottak) Örkény Antal, a Szociológiai Intézet kisebbségszociológiai tanszékének vezetoje eloadást tartott a magyar rendorök cigányokkal szemben tanúsított magatartásáról és a többségi társadalom attitudjeirol. Délután Wizner Balázs, az MTA Szociológiai Intézetének ösztöndíjas munkatársa ismertette a magyarországi önkéntes szolgálat tradícióit, az e téren kialakult tendenciákat, rávilágítva a civil társadalom szerepére a magyar szociális ellátás területén. Végül április 9-én Mayer Éva, a Budapesti Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke vezette be a résztvevoket a német kisebbség mindennapjaiba, hangsúlyozva a kisebbségi csoportok egymással való együttmuködésének jelentoségét.

A találkozó harmadik dimenzióját jelentette a terepmunka és az intézménylátogatások, melynek során a résztvevok személyes kapcsolatot létesítettek a kisebbségi és civil szervezetek képviseloivel. A látogatások célja az eloadásokon hallottak elmélyítése mellett egy szélesebb látókör megteremtése volt, mely a 10 napos munkát követoen segítette a résztvevoket tanulmányaik kiegészítésében, a kutatás lezárásban. A 10 nap során a következo szervezetekkel ismerkedhettek meg a résztvevok: Roma Polgárjogi Alapítvány, Roma Sajtóközpont, Romaversitas, Kalyi Jag iskola, Rádió C, Mangó Klub, VIII. kerületi Családsegíto Szolgálat, Romano Kher, Országos Cigány Önkormányzat, Roma Café, Somer Zsidó Ifjúsági Klub, Országos Kisebbségi Önkormányzatok (roma, szlovén, német, ukrán, görög, észt), Budapesti Horvát Nyelvu Gimnázium.

A konferencia utolsó három napjában került sor a prezentációk elokészítésére, melynek során a 20 résztvevo egy fotó, egy videó illetve egy dráma munkacsoportban dolgozott. A prezentációk bemutatására április 10-én egy 60 fos közönség elott, az Európai Ifjúsági Központban került sor. A zárórendezvénnyel a Project InterEurope magyarországi tevékenysége véget ért.

Másodlagos dimenzió – európaiság

A Project InterEurope másodlagos célkituzése a szociális és európai értékek hangsúlyozása volt. A programot illetoen a dr. Göncz Kinga és dr. Mészáros Judit által vezetett szimulációs játék kifejezetten a kultúrák egymás mellett élésének próbatétele volt, ahol eroteljesen érezheto volt a csoportidentitás és a diszkriminatív viselkedés kialakulása. Csoportdinamikai szempontból leginkább a workshop és az esti kulturális programok szolgálták az európaiság hangsúlyozását. Az identitás körüli kérdések és a közös értékek összefoglalására a záró prezentáció tett átfogó kísérletet. A publikáció anyagában az esszék után található „memoire” fejezetek szemléltetik talán legjobban, mennyire lehet párhuzamot vonni a kisebbségek egy adott országon belüli és az országok Európán belüli integrációja között. Az üzenet, melyet továbbítani kívántunk ezen a téren majdnem maradéktalanul eljutott a befogadókhoz: az egyes országokon (társadalmakon) belüli integrációs/asszimilációs konfliktus feloldása nélkül aligha nézhetünk elébe az európai integráció amúgy is kacskaringós útjának. Talán a kulturális programok közül is a Nemzetközi Est tükrözte legjobban, hogy kontinensünk mennyi különbözo hagyománynak ad teret, melyet feladatunk az integráció során megorizni.

Alkalmazott módszerek – innováció

Úgy gondoljuk, hogy a szeminárium során alkalmazott többdimenziós módszerek rendkívül hatékonynak bizonyultak. Az elméleti alapok elozetes elsajátítása az eloadások révén megerosödött s újabb ismeretekkel bovült ki. A szervezok azonban már korán szembesültek azzal kihívással, melyet korábbi nemzetközi tapasztalataik során szereztek, miszerint az elméleti oktatás elengedhetetlen, de nem elégséges feltétele egy sikeres – mind élményekben, mint tudásban maradandót biztosító – rendezvény kivitelezésének. Az eloadásokat így a konvencionálisan alkalmazott csoportépíto feladatokon kívül olyan terepmunka egészítette ki, melyre általában pénz, ido és elhivatottság hiányában nem fordítanak kello figyelmet az ifjúsági találkozókon. Természetesen a szervezomunka folyamán minduntalan dilemmát okozott a megfelelo egyensúly kombinációjának megtalálása. Egy olyan technikát kellett kidolgoznunk, amely már a találkozó elott érdemi munkára ösztönzi a jelentkezoket (elotanulmány), miközben a budapesti 10 nap során egy olyan módszertani skálával ismerkedhetnek meg, mely segíteni tudja majd oket a tanulmány befejezésében és többlet élményt is biztosít a program esetleges folytatásához. A recept végül olyan már ismert módszereket tartalmazott, melyeket együttesen igen ritkán alkalmaznak. Ezen kívül próbáltunk olyan innovatív technikákat (megtéveszto-szimuláció, kontrollált spontaneitás) is bevetni, melyek végül meghatározták a szeminárium karakterét.