Ifjúsági Strukturált Párbeszéd Nemzeti Munkacsoportjának projektje

A Pillar Alapítvány az Ifjúsági Strukturált Párbeszéd Nemzeti Munkacsoport 2014. és 2015. évi pályázatainak befogadója és titkársági feladatok ellátója, a Nemzeti Ifjúsági Tanács bírósági bejegyzésének hiánya miatt. Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által közvetlenül támogatott pályázat megvalósításában a Pillar Alapítvány feladata a projekt teljes körű adminisztratív támogatása valamint a munkacsoport titkársági feladatainak ellátása.

A 2014. évi projekt során a Nemzeti Ifjúsági Tanács szakmai koordinációja mellett valósultak meg a különböző projektelemek. Először két kerekasztal beszélgetés megrendezésére került sor, melyek témái a fiatalok jogai, valamint fiatalok cselekvőképessé tétele volt. A beszélgetések célja nemcsak a római Európai Ifjúsági Konferenciára delegált magyarországi résztvevők felkészítése volt, hanem a projekt keretében lezajló kutatás megalapozása is. Az Ifjúsági Strukturált Párbeszéd Nemzeti Munkacsoport projektjének következő eleme egy reprezentatív, 500 fős mintán végzett ifjúság kutatás volt, mely során a fiatalok (15-29 éves korosztály) a ’youth empowerment’ témakörét járták körül, kiegészítve főképp hátrányos helyzetű területeken végzett fókuszcsoportos beszélgetésekkel. A kutatási tanulmány a projektzáró kiadványban olvasható, ami itt érhető el.

A reprezentatív minta mellett egy nyitott kérdőív is készült, a kutatás kérdéseivel, hogy a fiatalok véleményét be lehessen csatornázni a döntéshozatalba a következő Európai Ifjúsági Konferencián képviselt álláspontokon keresztül. A projekt során kialakításra került a strukturált párbeszéd magyarországi arculata, amely egy honlap és egy Facebook oldal keretében öltött testet.

A Pillar Alapítvány a 2014-es és a 2015-ös projekthez is a teljes pénzügyi adminisztráció, valamint a projektasszisztencia biztosításával járul hozzá.

2015-ben a projekt keretében megvalósult a rigai Európai Ifjúsági Konferenciára a delegáltak felkészítése. Ezen kívül, áprilisban Kecskeméten gyűltek össze az Európai Ifjúsági Fórum egyes tagjai, akik a BBC Plus informális hálózat keretében vitatták meg a strukturált párbeszéd jelenlegi folyamatait.

A 2015-ös projekt tervei közé tartozik a strukturált párbeszéd fiatalok körében történő még szélesebb körű népszerűsítése, ezt minél több fesztiválon való megjelenéssel próbálja a munkacsoport elérni. A soron következő, Luxemburgban esedékes Európai Ifjúsági Konferenciára történő felkészülés jegyében június elejére egy magyar ifjúsági konferencia szervezése a cél, melyen nem csak fiatalok, ifjúsági munkások, hanem különböző szintű döntéshozók is részt vesznek.

A projekt költségeit 80%-ban az EACEA, 10 %-ban az EMMI, valamint 10 %-ban a munkacsoport természetbeni hozzájárulása biztosítja.

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.

Projektasszisztens: Bártfai Bea, bartfai.bea@pillar-europe.eu

 

tl_files/AA_hivatalos/logok/nit logo.png


tl_files/AA_hivatalos/logok/erasmus+logo_mic.jpg

Magyar Ifjúságpolitikai Helyzetkép – Youth Policy Review in Hungary – című projekt egy nemzetközi kutatássorozat része, melynek keretében hazai és külföldi kutatók, szakemberek tekintik át a fiatalokat érintő közpolitikák helyzetét az adott országokban.

magyarországi projekt lebonyolítója a Pillar Alapítvány, míg a nemzetközi koordinációt a németországi Demokratie & Dialog szervezet végzi. A hazai kutatócsoportot az ifjúságkutatás illetve ifjúságpolitika területén jártas szakemberek alkotják. A projekt keretében a fiatalokat érintő szakpolitikákat és azok fiatalokra gyakorolt hatásait elemezzük 2007-ig visszamenően, beleértve azokat a szakpolitikai területeket is, amelyek közvetett hatással vannak a fiatalok életére.

A projekt célja

projekt célja, hogy támogassa a fiatalokat, valamint a velük foglalkozó szakembereket és szervezeteket a fiatalok érdekeinek minél hatékonyabb képviseletében. A szakpolitikai helyzetkép segítheti a civil ifjúsági szervezeteket abban is, hogy a nemzeti és nemzetközi politikai döntések megvalósulásáról, hatásairól visszacsatolást kapjanak. A projekt eredményeként egy olyan, a gyakorlatban is használható magyar és angol nyelvű tanulmányt szeretnénk a fiatalok, a velük foglalkozó szervezetek, a tágan értelmezett ifjúságpolitikával foglalkozó szakemberek, valamint nem utolsó sorban a politikusok kezébe adni, amellyel a szakpolitikai döntések előkészítése, meghozatala és megvalósítása hatékonyabbá válhat.

A megközelítés

A globális ifjúságpolitikai áttekintő sorozat egyedi megközelítést alkalmaz az ifjúsággal kapcsolatos politikák feltárására és elemzésére. A német szervezet koordinálása mellett minden résztvevő országban hasonló megközelítéssel dolgoznak a kutatók és a nemzeti koordinációt ellátó szervezetek. A kutatás eredményeit négy fő fejezetbe foglalja össze minden ország. Az egyes fejezetek témái:

  • a fiatalok jelenlegi helyzete;

  • a fiatalokkal kapcsolatos politikák áttekintése;

  • az említett politikák gyakorlati megvalósulása;

  • valamint a szakpolitikák fiatalokra gyakorolt hatása.

A projekt során a korábbi kutatási eredmények és a nyilvánosan elérhető adatok elemzése mellett széles körben kívánunk konzultálni a hazai ifjúságpolitikai szereplőkkel, ifjúsági szervezetekkel. A magyar kutatók munkáját egy külföldi szakértő is segíti, a létrejövő kiadvány szövegét pedig egy nemzetközi szerkesztőbizottság hagyja jóvá. A kutatás eredményei magyar és angol nyelven egyaránt megjelennek majd 2015 nyarán.

A projektben résztvevő kutatók

tl_files/YPR_kutatok/DeriAndras.jpg
Déri András (1986) szociológus, 2010-ben végzett az ELTE TÁTK-on, azóta ugyanott doktori tanulmányait folytatja az online közösségek témájában. Jelenleg az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának tanársegéde, ahol elsősorban szociológiával, szociálpolitikával kapcsolatos tárgyakat oktat, részben az ifjúságsegítő felsőoktatási szakképzésben résztvevők számára. Kutatói tevékenysége során több ifjúságszociológiai kutatásban vett és vesz részt, de a kisebbségek és a rendőrség viszonyát vizsgáló Corepol-projektben is dolgozott. 2012-ben az Európai Ifjúságpolitikai Tudásközpont magyarországi referense volt, azóta is több, az ifjúsági munkával kapcsolatos nemzetközi konferencián és szemináriumon vett részt.

tl_files/YPR_kutatok/MilutinovitsLaszlo.jpg

Milutinovits László (1980) angol-történelem szakon végzett az ELTE-n, és 2002 óta aktív az ifjúsági szakmában. Jelenleg szabadúszó képzőként és szakértőként dolgozik az Erasmus+ programban és az Európa Tanács számára is. Nemzetközi és hazai tapasztalata elsősorban az Európai Bizottság ifjúsági programjaihoz köti. Az EVS program akkreditációs szakértője Kelet-Európában és a Kaukázusban, valamint Délkelet-Európában. A magyarországi ifjúsági szakmát alaposan ismeri, 2008-2011 között a Mobilitás Fiatalok Lendületben Programirodájában dolgozott. Jelentős tapasztalata van az esélyegyenlőség, a roma integráció és az emberi jogok területén. A kutatáshoz elsősorban naprakész szakmai tudásával, valamint az oktatás, a fiatalok aktív részvételének és a roma fiatalok helyzetének ismeretével járul hozzá.

tl_files/YPR_kutatok/pillok.jpg

Pillók Péter (1976) tanulmányait szociológia szakon végezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd 2012-ben itt szerzett summa cum laude minősítéssel PhD fokozatot szociológiai tudományokból. 2002-től a Mobilitás keretei között működő Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, illetve jogutódjainak kutatója, későbbiekben kutatásvezetője. Részt vett, többek között az Ifjúság 2000-2008 nagymintás ifjúságkutatások tervezésében, előkészítésében és feldolgozásában, az ifjúsági szolgáltatások magyarországi rendszerének vizsgálatában, valamint az ifjúságüggyel kapcsolatos egyéb területek kutatásában. Jelenleg a Strukturált Párbeszéd munkacsoport alelnökeként is tevékenykedik. Módszertani és ifjúsággal kapcsolatos tantárgyakat oktat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Szerkesztője volt az Új Ifjúsági Szemlének, számtalan fiatalokkal kapcsolatos publikáció és előadás fűződik a nevéhez.

tl_files/YPR_kutatok/SagvariAdam.jpg

Ságvári Ádám (1981) 2005-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A kormányzati és parlamenti működésben, az európai uniós döntéshozatalban, valamint a hazai, illetve nemzetközi jogvédelmi rendszerekben sok tapasztalatot szerzett jogász, közigazgatási szakember. Több évet dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban, majd a német szövetségi igazságügyi tárcánál, illetve a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon. Jelenleg közpolitikai tanácsadó cégében, valamint az MTA Jogtudományi Intézetének vendégkutatójaként tevékenykedik. A kutatáshoz elsősorban az ifjúságpolitika jogszabályi és intézményi keretének ismeretével járul hozzá.

 

tl_files/YPR_kutatok/sagvaribence.jpg

Ságvári Bence (1977) szociológus, 2001-ben végzett az ELTE Társadalomtudományi Karán (TáTK), majd ugyanott 2011-ben szerzett doktori fokozatot. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az International Business School (IBS) munkatársa, 2014 óta a Szociológiai Intézeten belül működő Társas Kapcsolatok és Hálózatkutatás osztály osztályvezetője. 2011 óta az European Social Survey (ESS) nemzeti koordinátora, továbbá 2004 óta ügyvezető igazgatója a telekommunikáció és online média területén kutatással és tanácsadással foglalkozó ITHAKA Nonprofit Kft-nek. Az EU és az Európai Tanács mellett működő Pool of European Youth Researchers tanácsadó testületének tagja. Kutatási területei a fiatalok, a digitális technológiák és az értékek szociológiájához kapcsolódnak. 2007-ben Junior Prima díjat kapott.

További információ

http://www.youthpolicy.org/youth-policy-reviews/

A projekt a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (Open Society Institute Budapest Foundation – “OSI”) támogatásával valósul meg.

1. EU projektnap Pasaréten

2. Pillar Karriernap, 2015. február 28.

Podezsán Virág beszámolója:

“A Pillar Karriernap fő témái, mint a neve azt sejteti, az álláskeresés és az önéletrajz írás köré épültek. Olyan előadókat hallgathattam meg, akik valós példákat és tapasztalatokat mutattak be, melyeket a mindennapi munkájuk során gyűjtöttek össze. A Profession munkatársai az állásinterjú és az önéletrajz írás fortélyaiba vezettek be miket, továbbá megismerhettük az Europass rendszer által kínált lehetőségek széles tárházát, illetve a Közigazgatási Ösztöndíj pályázási feltételeit és felépítését. Az előadások végén pedig kötetlen formában folytatódott a beszélgetés, ahol a felmerülő kérdések kerültek megválaszolásra. A Karriernap során olyan gyakorlati tudást szerezhettem meg, melyek a későbbiekben biztosan segítségemre lesznek az önéletrajz írás és az állásinterjú során.”

3. Tilos Maraton

Június 7-én mi is lehetőséget kaptunk arra, hogy bemutassuk a Pillart és a Legyen Tiéd Európa! projektet a Tilos Maratonon. A Legyen Tiéd Európa! projektasszisztense, Kriszti és a Pillar Alapítvány HR-vezetője, Zsuzsi interjút is adtak a Tilos Rádiónak.

tl_files/norveg/tilos2.jpg

 

4. Bump It Up! Communication Visbibility Dissemination

Bártfai Bea és Pászthory Dóra beszámolója:

“2015. március 1. és 8. között lehetőségünk volt a Pillar Alapítvány képviseletében egy írországi Erasmus+ képzésen részt venni. A “Bump It Up! Communication Visbibility Dissemination” elnevezésű tréningre 13 ország különböző szervezetiből, különböző szakmai területeiről érkeztek résztvevők. A korosztály 18 éves kortól egész 60 éves korig terjedt. A társaságban nemcsak önkéntesek és ifjúsági munkások, de újságírók, grafikusok és friss NGO alapítók is voltak.

Az egyhetes képzés folyamán az Erasmus+ programról, a megvalósult projektek láthatóvá tételéről, kommunikációs eszközökről tanultunk. Ezen túl, kis csoportokban projekt ötleteket kezdtünk el kidolgozni, melyekkel kapcsolatban azt reméljük, hogy beadható pályázatokká állnak össze, így segítve elő a kialakult partneri kapcsolatokat. A csoportmunkán kívül még vendég előadók is érkeztek. Egy helyi rádióadó munkatársával beszélgethettünk, valamint az ír Nemzeti Iroda képviselője válaszolt kérdéseinkre. Megismerkedhettünk az ENAR Írországgal, ami a rasszizmus elleni ír hálózat, valamint a WHOT nevű közösséggel, ők lelkes írországi fiatalokkal, akik mindenféle kreatív tevékenységekkel töltik szabadidejüket.

A szakmai programok mellett természetesen lehetőségünk volt egy kis szórakozásra is. Jutott idő a Wicklow-hegység Nemzeti Parkban való kirándulásra, Dublin központjában és a tengerparton való sétára, valamint hajnalig tartó beszélgetésekre jó társaság és persze egy finom Guiness kíséretében.” Vigyor

5. Because of You(th)

Tárkányi Zsófia beszámolója:

“Ez volt a negyedik alkalom, hogy a Youth in Action/Erasmus+ segítségével alkalmam volt Diyarbakirbe ellátogatni. A mezopotámiai vidék, az emberek, akik egészen más értékrend mentén élnek, mint a nyugati világ, a kurd kultúrában élő több ezer éves történelem, mind-mind olyan tényezők, amelyek miatt immár három éve rendszeresen visszahúz a szívem.

A szeminárium során lehetőségünk volt behatóan megismerni a többi résztvevő országban jelenlévő, fiatalokat érintő foglalkoztatási problémákat. A tréning során foglalkoztunk a European Youth Pact hat intézkedésével is, melyeket egy-egy szimbólumban összefoglalva kellett megfognunk és értelmeznünk. Tanultunk a coaching alapvető lépéseiről, szimulációs gyakorlatokon keresztül bújtunk az ifjúságsegítő, a fiatal vagy a munkaadó bőrébe.

Akit nem riasztanak vissza a néha valóban nagyon „harmadik világi” körülmények, szívből javaslom Diyarbakirt és környékét meglátogatni, hogy az ott magunkba szívott tudással itthon gazdagabban tudjunk a mindennapjainkat élni.”

6. Brain Bar Budapest

Báló András beszámolója:

“Júniusban alapítványunk több tagja is részt vett a Design Terminál által koordinált Brain Bar Budapest rendezvényen. Eme rendhagyó esemény, mely teljesen újszerű volt a budapesti fesztiválok sorában, hamar felkeltette önkénteseink figyelmét. Az előadások, kerekasztal beszélgetések középpontjában az innováció és a társadalmi haladás állt. A szüneteket lemezlovasok produkciói tették színesebbé. Jómagam a pénteki rendezvényekre jelentkeztem, melyek főképp az újító ötletek és a startup vállalkozások köré épültek. Amíg Marvin Liao, Garai Gábor és Konstantinos Kyranakis egy európai „Szilícium-völgy” kialakításának lehetőségeiről és az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikájáról beszélgettek, addig mások, Christopher Mattheisen, Navracsics Tibor, Mara Steiu és Björn Bolstad az iskolai oktatás, nevelés fontosságáról valamint az oktatáspolitika új irányvonalairól vitáztak. A hallgatóság, melynek túlnyomó többségét egyetemisták alkották, aktív résztvevője volt a beszélgetéseknek. Az előadások, pódiumbeszélgetések végén lehetőség nyílt a közönség soraiból érkező kérdések megvitatására.

Úgy vélem, hogy mindannyian jól döntöttünk, akik időt nem sajnálva, még így vizsgaidőszak ellenére is, szabaddá tettük magunkat, s ellátogattunk a rendezvényre. Reméljük lesz még folytatás!”

7. Youth Policy in Practice

26 résztvevő – önkéntesek, ifjúságsegítők, ifjúságpolitikával foglalkozók és döntéshozók – 11 európai országból gyűlt össze a tengerparti horvát városban, Splitben, hogy 3 intenzív napon keresztül az ifjúságpolitikáról és az Erasmus+ erre vonatkozó részéről, a Key Action 3-ról bővítsék tudásukat.

A Pillar Alapítványt én képviselhettem, így nagyon izgatottan vártam a képzést. Az esemény célja az volt, hogy a különböző országok ifjúságpolitikai helyzetét és gyakorlatát megismerjük, valamint a program során kialakult kapcsolati háló, partnerségi kezdeményezések segítségével az utolsó napra sikeresen összerakjunk csoportonként egy-egy projektet, amelyet lehetőleg még ebben az évben közösen beadunk.

A képzés során rengeteget tanultunk a trénereinktől és egymástól is: a tréning első felében az ifjúságpolitikai realitásokat mutattuk be az országainkban, beszéltünk a strukturált párbeszédről és az aktív ifjúsági részvételről. Ezután ötleteltünk projektekről, majd mindenki egy-egy általa legfontosabbnak értékelt területen kisebb csoportokban ezen dolgozott. A harmadik napra már mindannyian kidolgoztuk a saját Key Action 3 projektünket, majdnem készen a pályázat beadására is akár. Az ötletek között volt nemzeti ifjúsági stratégia implementálásáról szóló, ifjúsági érdekérvényesítéssel kapcsolatos, a fiatalok aktív részvételét erősítő és a strukturált párbeszédet célzó projekt is.

A projekt nagyszerű lehetőség volt a jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztása mellett a szervezeteink partnerhálózatának bővülésére, illetve jövőbeli új partnerségek kialakulására nemzetközi projektek – akár KA3, akár más tréningek, cserék – megvalósítása céljából. Úgy érzem a részvétlem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a jövőben a Pillar Alapítvány projektkezdeményezései sikeresen és megbízható partnerek támogatásával valósulhassanak meg. Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a tréningen és mindenkit arra bíztatok, hogy vegyen részt hasonló képzéseken, hiszen a személyes élményt semmi sem pótolja.

8. Power of Non Formal Education

Lehetőséget kaptam, hogy október 23 és 28. között  részt vegyek az Erasmus+ támogatásával megvalósuló, Rómában megrendezésre kerülő Power of Non Formal Education képzésen.

Egész Európából, összesen 19 országból érkeztek résztvevők, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat és legjobb gyakorlataikat. Az egyhetes tréning során számos nem formális oktatási módszert próbáltunk ki személyesen, majd az értékelés során átbeszéltük élményeinket és a foglalkozás levezénylésének a módját, így egyszerre ismerhettük meg a tevékenységeket a résztvevő és a tréner szempontjából is.

A képzés rávilágított a nemformális oktatás eltérő értelmezésére és státuszára az egyes országokban, a számtalan alkalmazási lehetőségére, elgondolkodhattunk arról, hogy a  tréner ill. facilitátor személyes hozzáállása mekkora hatást gyakorolhat a résztvevőkre, emellett számtalan praktikus tippel, gyakorlati tudnivalóval gazdagodtunk mind az Erasmus+ program felépítésével, kiaknázási lehetőségeivel, mind pedig egy foglalkozás megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatosan.

Természetesen a szünetekben és a szabad időnk során szabadon networkingelhettünk a többi résztvevővel, de a szervezők külön alkalmat biztosítottak az olasz főváros és egymás kultúrájának, küldő szervezetinek és projektjeinek megismerésére.

A képzésen való részvételt  az NCSSZI Programiroda támogatta.

1. EUtanórák

2. Pillar Focus beszélgetéssorozat:

3. Milyen Európát szeretnénk? – Európai választások 2014

Az április 9-ei konferencia kerekasztalbeszélgetésén Anek Rebeka képviselte a Pillar Alapítványt, emellett a résztvevők a rendezvény során a standunknál is találkozhattak velünk.
A konferenciáról az ELTEonline és az Európai Ifjúsági Portál is beszámolt.

4. SZIGET fesztivál

Pillérjeink idén is részt vettek a sziget fesztiválon, ahol szórakoztató játékokon keresztül ismertették meg a szigetlekókat az Európai Unióval és az általa nyújtott lehetőségekkel.

5. ELTEfeszt

Februárban lehetőséget kaptunk az ELTEfeszten történő megjelenésre, ahol rengetegen fordultak meg standunknál.

5. Dunai Regatta – EU sziget

tl_files/eves_projektek/EUsziget_banner.jpg

Magyarország 10 éves uniós csatlakozásának megünneplése végett egy egész EU szigetet alakítottunk ki a Dunai Regattán 2014. május 1-jén. Rengetegen vettek részt az állomásjátékunkon, és töltötték velünk a nap egy részét. Képek a Facebook oldalunkon.

Pászthory Dóra beszámolója:

“A 2014. május 1-jén megrendezésre kerülő Dunai Regatta remek alkalom volt arra, hogy közösen megünnepeljük Magyarország európai uniós csatlakozásának 10 éves évfordulóját. Idén lehetősége nyílt a Pillar Alapítványnak, hogy a budapesti Europe Direct Iroda, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselet Európa Pont Ügyfélszolgálata és az Eurodesk közreműködésével létrehozzon egy EU szigetet, amely számos szórakoztató játékkal hozta közelebb a polgárokat az Európai Unióhoz. Az EU szigeten résztvevő szervezetek különböző uniós tájékoztató anyaggal, európai parlamenti kvízzel, totóval, a Pillar Alapítvány pedig egy kreatív állomásjátékkal készült az érdeklődők számára. Az állomások játékai között szerepelt többek között az activity, a TABU, a főváros- és zászlófelismerés is, amelyek nemcsak a kicsiknek, de a felnőtteknek is remek szórakozási lehetőséget nyújtottak. A családias hangulatban eltelt nap végén, értékes pillanatokkal és hasznos információval tértek haza az EU iránt érdeklődők. Élményekben gazdag napot zártunk, remélem legközelebb is lehetőségem lesz részt venni ehhez hasonló eseményen.” 

6. Európa Nap 2014

  • 2014. május 11-én az Európa Napon is megjelentünk standunkkal és játékainkkal. Rengeteg lelkes pillaros vett részt a 10 év – 10 km futóversenyen is.

7. Európai Piknik 2014

  • A 2014. május 24-én az Európai Pikniken találkozhattak az érdeklődők a Pillar Alapítvánnyal. Az esemény helyszínéül a Fűvészkert szolgált, ahol rengeteg szervezet, program és koncert várta az érdeklődőket.

8. Testvérvárosi találkozó – Nyársapát

tl_files/csatolmanyok_hirlevelbe/Nyarsapat.jpgIdén ősszel a Pillar Alapítványnak lehetősége volt Nyársapáton standolni. A felkérés Nyársapát Önkormányzatától érkezett a 60 éves születésnapi rendezvényükre és az azzal egybekötött Testvérvárosi találkozójukra. Kis csapatunk szeptember 27-én, reggel indult útnak. Egész nap sokan keresték fel standunkat, s nem csak nyársapátiak, hanem a testvérvárosokból érkező magyarok is. Mint mindig, most is az óriástársasjáték vonzotta legjobban az embereket, kicsiket és nagyokat egyaránt.
Mi is jól éreztük magunkat. Kedvesek voltak a helyiek, igazi vendégszeretettel fogadtak minket, és emellett az időnk is csodálatos volt.

9. Nemzetközi cserék:

  • “Be healthy!”, Toulouse, január

Széll Vanda beszámolója:

“Januárban lehetőségem nyílt részt venni a “Be Healthy” elnevezésű egyhetes projektben, amelyet a dél-francia Toulouse városában rendeztek meg. A francia szervezők Törökországból, Bulgáriából és Magyarországról invitáltak résztvevőket. A program során az egészséges életvitelre helyzetük a hangsúlyt, amelynek az étkezés mellett fontos része a rendszeres testmozgás, és a megfelelő emberi kapcsolatok kialakítása. Az egész hét remek hangulatban telt. Egy nemzetközi est keretében elkészítettük a nemzeti ételeinket egymásnak, felváltva énekeltük hazai dalainkat, és minden ország bemutatta, majd meg is tanította saját néptáncát a többieknek. A projekt keretében egyórás rádióműsort készítettünk, ahol egymást és a helyieket interjúvoltuk meg az egészséges életvitelhez kapcsolódó témákban. A program egy egyedülálló élmény volt a számomra, remélem lesz még alkalmam hasonlókban részt venni.”

  • I’lleg(u)al, Grazzanise, Italy, október

Farkas Anita beszámolója:

“Az egyik szerencsés tagja lehettem annak a 6 fős Pillar kiscsapatnak, ami szeptember 23. és október 2. között majd’ 2 hetet tölthetett el Grazzanise-ben, Olaszországban. A csere fő témája a különböző nemzetekkel szemben élő sztereotípiák lebontása volt. Emellett pedig egy közös „nemzetközi előadást” is tartottunk az olasz szervezet tagjai és a helyiek számára. Minden nap warming-up játékokkal kezdtünk, melyeket más-más nemzet tartott. Ezeket rendszerint workshopok és foglalkozások követték (segítségükkel többet tudhattunk meg a nemzetközi konfliktusokról, megismerhettük egymás szervezetét, parlamenti rendszerét, kisebbségeinek helyzetét stb.) Emellett sokat kirándultunk: Casertában a királyi palotát, Nápolyban a tengerparton sétálva a Vezúvot is megcsodálhattuk. Olyan életre szóló pillanatokkal is gazdagodhattunk, amelyek rávilágítottak arra, mit is jelent magyarnak lenni egy nemzetközi környezetben: amikor egy ukrán lány szavalja az Anyám tyúkját, amikor 5 másik nemzet fiai és lányai éneklik egyszerre a Tavaszi szél vizet áraszt c. dalt, vagy táncolnak csárdást.”

Horváth Dóra beszámolója:

“Az olasz csere során úgy éreztem, mintha egy Bábel-városba kerültem volna. Minden résztvevő más nyelven beszélgetett, másképp gondolkodott, mégis sokféle összekötő kapcsot találtunk egymás között: az angol nyelvet, a közösen felfedezett értékeket, a világ megváltoztatásának igényét. A résztvevők országáról annyi különlegességet tanultam, hogy felsorolni is nehéz lenne, ráadásul megtudtuk, milyen különlegesen ritka munkákat végző diákszervezetek léteznek a világon. Ezek a szervezetek később hálózattá fejlődve alakíthatják a fiatalok sorsát Európa-szerte. Ilyenkor (is) jó európainak lenni.”

10. Képzések

  • First Stop: The European Election, Málta, április 8-12.

Szabó Nikolett beszámolója:

“A Pillar Alapítvány  célkitűzése, hogy az európai tudat megerősítése által összefogja, segítse és képezze az Európai Unió iránt érdeklődőket, valamint segítséget nyújtson a lakosság számára az Európai Unió nyújtotta lehetőségek megismeréséhez. Ebből adódóan a képzés témája, az európai parlamenti választások – és különösen a fiatalok részvétele a választásokon – teljes egészében a Pillar profiljába vág, és így fontosnak tartottam, hogy az Alapítványt a képzésen képviseljük.
Abban bíztam, hogy találkozom olyan kreatív ötletekkel és megközelítésekkel a fiatalok európai parlamenti választásokon való részvételének növeléséhez, amelyek számunkra eddig ismeretlenek voltak, és adaptálhatóak lehetnének a hazai környezetben is. További szempont volt a jelentkezésnél, hogy a képzések nagyszerű lehetőséget nyújtanak a partnerkapcsolatok kiépítésére, és egy ilyen esemény eredménye a jövőben akár közösen beadott és megvalósított Erasmus+ projekt is lehet.
A részvétel több szempontból is tanulságos volt. Egyrészt, egyértelművé vált, hogy Máltán a jellemzően magas választási részvételi arány főként a társadalom homogenitásából adódik, másrészt, nincsenek olyan egyértelmű jó gyakorlatok, amiket a hazai kontextus értelmezése nélkül át lehetne ültetni. Jó hír ugyanakkor, hogy olyan jó gyakorlattal viszont találkoztam, amit megfelelően interpretálva akár Magyarországon is érdemes lenni hasznosítani. Ilyen például az, hogy a tudatos állampolgári attitűdök kialakításában – és így mind a nemzeti, mind az európai parlamenti választásokon való részvételben – nagy szerepet játszik a közügyek iránti érdeklődés kialakítása a fiatalokban, tehát első lépésként ezt kell kialakítani, erre szükséges fogékonnyá tenni a korosztályt. Minden további – így például az EU által közvetített üzenetekre és értékekre való érzékenyítés – csak ezután következik, de ehhez az is szükséges, hogy a fiatalok azt érezzék, számít a véleményük.
A Pillar Alapítvány a projektjei során eddig is a fiatalok bevonására és a véleményük láthatóvá tételére törekedett, a tanulmányút hatására valószínűleg az utóbbi az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kap a jövőben.”

  • Manushengi Krisi – Hazai emberi jogi képzés roma fiatalokkal, július 7-11.

Bártfai Bea beszámolója:

“Július 7-11 között a Manushengi Krisi – Hazai emberi jogi képzés roma fiatalokkal című képzésen vehettem részt az Európai Ifjúsági Központ budapesti épületében. A Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat és az Európa Tanács Ifjúsági és Sportigazgatósága szervezésében megvalósult programon 30 roma és nem roma fiatal volt jelen. A cél az volt, hogy fiatalokkal foglalkozó képzők, önkéntesek, pedagógusok, ifjúsági vezetők emberi jogi nem formális oktatási kompetenciái fejlődjenek, és hosszú távú együttműködés alakulhasson ki közöttük.

A hét minden napja jó hangulatban telt. Az első napon ismerkedés és az emberi jogok általános bemutatása történt, valamint bemutattuk egymásnak küldő szervezeteinket. A második napon megismerkedtünk a romák magyarországi helyzetével a munka, az ellentétek, a nők és az oktatás témakörei mentén. Emellett vendégek is érkeztek a TASZ-tól, az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól, a kanadai nagykövetségtől, az Európa Tanácstól, a Phiren Amencától és a romnet.hu szerkesztőségéből, akikkel kötetlenül lehetett beszélgetni.

tl_files/eves_projektek/bea_kepzes.jpg

Az egész képzés az Európa Tanács által kiadott Kompasz kézikönyv módszerein alapult, mely iránytűként szolgál bármilyen emberi jogi képzéshez, érzékenyítéshez. A harmadik napon ezekkel a módszerekkel dolgoztunk kis csoportokban. A negyedik napon az aktív állampolgárság témakörét jártuk körül, valamint az Európa Tanács egyik munkatársa bemutatta a Roma Ifjúsági Akció Tervet. A délutánt az UCCU Roma Informális Oktatási Alapítvánnyal töltöttük. Én egy a 8. kerületet bejáró sétán vettem részt, amelyen többek között ellátogattunk a Reményi Ede Cigányzenész Szövetséghez és a Gallery 8-ba. Este a kulturális program keretében a Romano Glaszo együttes műsorát élvezhettük. Az utolsó nap a búcsú jegyében telt, addigra tökéletesíthettük cigány tánc és ének tudásunkat profi táncosaink és zenészeink jóvoltából. Valamint a ROMED2 és ROMACT kezdeményezéseket ismerhettük meg.

A színes programokat és a kitűnő ellátást az Európa Tanács Ifjúsági és Sportigazgatóságának Emberi Jogi Oktatási Ifjúsági Program és a Roma Ifjúsági Akció Terv támogatásának köszönhettük. ”

 

  • Understanding Europe tréning, október, Berlin

Vári Zsolt beszámolója:

“Október közepén hárman vettünk részt Berlinben a Schwarzkopf Alapítvány képzésén, melyen az Understanding Europe projekt trénereit képezték, így minket is. A projekt középiskolás fitaloknak szól, igyekszünk non-formális oktatási keretek között, interaktív módon növelni EU-s tudásukat. A berlini hétvége jó hangulatban telt, nemzetközi jellegben, hisz több országból is érkeztek trénerek, Olaszországtól Ukrajnáig. A finom vacsorák és a jó sörök mellett a gyakorlatban használható tudást sajátítottunk el, megismertük az új techinkákat, és megfelelő alapot kaptunk arra, hogy Magyarországon is sikeressé válhasson a projekt.”

  • Back and Forward – Empowerment for transition from YiA to Erasmus +, október, Ciprus

Asztalos Dóra beszámolója:

“Október 30. és November 6. között vettem részt a “Back and Forward – Empowerment for transition from YiA to Erasmus +” című képzésen Ayia Napa-n. A tréning során rengeteg új információval gazdagodtam az Erasmus + programmal, ezen belül is az ifjúsági programokkal kapcsolatosan. Külön kiemelt téma volt, hogy milyen változások történtek a Fiatalok Lendületben Programhoz képest.
Az új program megismerése mellett a tréning célja volt, hogy a résztvevők (és szervezetek) között partnerség jöjjön létre. Ezt a folyamatot segítette, hogy az utolsó két napban kis csoportokban konkrét projektötleteken dolgoztunk.
A csoportunk a Youth unemployment témakörön belül a self-branding, self-development és entrepreneurship témát kezdte el feldolgozni egy ifjúsági csere megvalósításához. A cserére irányuló pályázatot a február 1-jei határidőre szeretnénk leadni, melyet közösen fogunk felépíteni és megírni. A résztvevő országok: Ausztria, Ciprus, Lengyelország, Magyarország és Románia.
Zárszóként csak annyit, hogy mindenkinek ajánlom az NCSSZI által (is) meghirdetett képzéseket. Csekkoljátok a yia.hu-t. Vigyor ”

11. Az Amerikai Nagykövetség civilszervezetek számára meghirdetett programja

  • Bártfai Bea beszámolója:

Az Amerikai Nagykövetség szeptember 15-19 között programsorozatot szervezett civilszervezetek számára. A meghívott előadó Hope Lyons volt, aki a New York-i Rockefeller Brothers FundProgrammenedzsment Igazgatója.

Számos hasznos ismerettel lettem gazdagabb, részt vettem egy workshopon, ami a civil szervezetek pénzügyi fenntarthatóságáról szólt. Hope Lyons a civil társadalom fontosságát hangsúlyozta. Előadásában a demokrácia 3 pilléreként a kormányzatot, a vállalkozói szférát és a civil társadalmat említette, álláspontja szerint egyik sem működik a másik kettő nélkül.

A civil szervezetek pénzügyi fenntarthatósága releváns téma, a civil szervezetek ismerik az emberek igényeit, és arra reagálnak. Ez viszont mit jelent pénzügyi szempontból? Honnan szerezhet forrásokat egy alapítvány? Lyons összegyűjtötte a lehetőségeket, adományozhatnak a magánszemélyek, lehet valamely szolgáltatásnak árat szabni és úgy bevételt generálni. Vállalati támogatókat is lehet keresni, viszont a vállalati és a civil érdekek nem mindig találkoznak. Az alapítványok életében az állami támogatás kényes kérdés, mivel a függetlenségük így megkérdőjelezhető.

Az előadó amerikai példát hozott, ott ugyanis a nonprofit források 80%-át a magánszemélyektől gyűjtött támogatás teszi ki. Az emberek az adózott jövedelmükből adományoznak, itt merül fel, hogy mi motiválhatja őket? Hope Lyons szerint fontos, hogy kapcsolódjanak az ügyhöz, a közösséghez, valamint, hogy érezzék, hogy adományukat megbecsülik, azaz a köszönet nyilvánítást hangsúlyozta.  Elhangzott, hogy a magánszemélyek általi finanszírozás időigényes, viszont hosszú távú és a magánéletet is kinyitja. A vállalati támogatás-keresésnél azt fogalmazta meg, hogy látható, kézzel fogható célt kell kitűzni, valamint tudatosnak kell lenni az adott összeg hatásával kapcsolatosan. Vajon egy vállalatnak milyen előnye származik egy alapítvány támogatásából? Lyons elmondta, hogy ilyen a hírnév, valamint, hogy a megvalósítandó projekt valamilyen módon szolgálja a céges érdekeket.

Hope Lyons felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezet tevékenységének értékelése segíti a munkát, segít kifelé kommunikálni, hogy mivel is foglalkoznak. A rendszeres hírlevél, a hálózat építés más szervezetekkel, a helyi közösséggel történő kapcsolatépítés mind hozzájárulnak az alapítványok köztudatban tartásához, ami hosszútávon fenntarthatóságot segíti elő.

A következő program, amin részt vettem egy kerekasztal beszélgetés volt a civilszervezetek pénzügyi fenntarthatóságáról, melyet M. André Goodfriend, az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője moderált. A beszélgetésen a következő szervezetek képviseltették magukat: Energiaklub, AmCham, TASZ, FIVOSZ, Atlatszo.hu, Szivárvány Misszió Alapítvány, Ökomenikus Segélyszervezet, Művelődési Szint, valamint Hope Lyons is jelen volt. A résztvevők egyet értettek abban, hogy a civil társadalomnak fontos szerepe van a demokráciában. Megerősítették, hogy nehéz függetlennek maradni az állami forrásoktól. Így került szóba az elszámoltathatóság kérdése is, arról, hogy kinek tartoznak beszámolással a civil szervezetek megoszlottak a vélemények, de abban biztosak, hogy a társadalomnak is. Itt hívták fel a figyelmet arra is, hogy tudatosítani kell az állampolgárokban a civil szféra fontosságát.

A programsorozat zárását a Platz-ban rendezték, ahol a hét főszereplőjével, valamint az Amerikai Nagykövetség munkatársaival és a különböző civilszervezetek képviselőivel lehetett megismerkedni. Összességében egy informatív eseménysorozaton képviselhettem a Pillar Alapítványt.

1. Szóval?! Országos Vitaverseny

tl_files/AA_hivatalos/logok/szoval.jpg

2. EUtanórák

3. Uniós lakossági tájékoztatás a Dunai Regattán, az EFOTT-on és a Sziget fesztiválon

4. Pillar Focus beszélgetéssorozat:

5. Nemzetközi cserék:

  • EAST-WEST YOUTH EXPO szeminárium, Szófia, április

Asztalos Dóra beszámolója:
“Április elején a Fiatalok Lendületben Program 4.3. alprogramjának keretén belül részt vettem egy 4 napos képzésen és kiállításon. A programon 10 ország 37 részvevője volt jelen. A képzés témája az önkéntes-fogadás volt. A workshopok alatt megismertem más szervezetek gyakorlatait, tapasztalatait ezen a területen, illetve lehetőség nyílt új ötletek megosztására. Az 1 napos EXPO nyitva volt külső látogatók számára is. Több bolgár NGO képviselője is jelen volt, így lehetőség nyílt a szervezetek bemutatására egy nagyobb közönségnek, emellett sikerült a többi résztvevő szervezetét is jobban megismerni. A program során sok új kapcsolatra tettem szert, melyek lehetővé teszik közös, jövőbeni projektek megvalósítását.”

  • Youth Pride, Toulouse, május

Anek Rebeka beszámolója:
“Május elején utazhattam el a franciaországi Toulouseba, ahol a 3 napos csere témája az egészséges táplálkozás köré épült. Több európai országból érkező fiatallal dolgozhattam együtt, többek között francia, török, bolgár és spanyol diákok vettek részt a cserén. Kilátogattunk a helyi, termelői piacra, és közösen készítettünk el olcsó, de egészséges ételeket. A csere célja az volt, hogy egy tudatosabb táplálkozási szokásrendszert alakítsunk ki magunk számára. Igyekeztek rávilágítani arra, hogy a rohanó egyetemista élet mellett is lehet egészségesen étkezni.”

  • Acting Democracy, Milánó, október

Vári Zsolt beszámolója:
“2013 őszén öten vettünk részt a Gandellinóban rendezett ifjúsági cserén. A program címe az „Acting Democracy” volt, ennek megfelelően két fő témát jártunk körül: a demokráciát, és ennek interaktív formáját. Gandellino egy festői szépségű kisváros, közel a svájci határhoz. Itt töltöttük azt a másfél hetet, melyre mindig is emlékezni fogunk, s ahonnan szép emlékekkel tértünk vissza kis hazánkba. A csere első felében demokráciáról beszélgettünk különböző nézőpontokból: nagyon érdekes volt látni, milyen különbségek vannak egy francia, egy orosz vagy egy grúz fiatal véleményében, vagy hogy egyes esetekben ugyanúgy gondolkoznak ők is, mint mi. A program második felében két nagyon energikus holland hölgyé volt a főszerep, akik az „Acting Democracy” „acting” részéért feleltek. Különböző színházi gyakorlatokat végeztünk, s érezhető volt a változás: az elején gyakran feszengve csináltuk meg a sokszor értelmetlennek tűnő és kínos feladatokat, de fokozatosan belelendültünk és megértettük a lényegét. A csúcspont pedig a Milánó belvárosában bemutatott flashmob volt, melyhez nagy bátorság kellett, és az előkészületek során sokszor reménytelennek tűnt, de végül hatalmas élmény lett, amelyre mindannyian büszkék voltunk és vagyunk. A gyönyörű táj, Milánó, a nagyon jól összerakott program mellett egy dologról kell még mindenképp említést tenni: rólunk, a résztvevőkről, akik egy nagy családdá, egy igazi közösségé váltunk a napok során. Odafigyeltünk egymásra, elviseltük egymás hóbortjait, s sokan meg is könnyezték a búcsút. Sokukkal a mai napi tartjuk a kapcsolatot, és bízom benne, hogy még hosszú éveken keresztül fogjuk is. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy menjen ifjúsági cserére, ha csak fele olyan jó lesz, mint ez a csere volt, már megérte.”

1. Szóval?! Országos Vitaverseny

tl_files/AA_hivatalos/logok/szoval.jpg

2. EUtanórák

3. Projekteeelj! projektmenedzsment képzés

4. Pillar Focus beszélgetéssorozat:

Fókuszban az érdekérvényesítés uniós lehetőségei

Az újonnan csatlakozott tagállamok érdekérvényesítő képessége kevésbé érvényesülhetett az elmúlt években – fogalmazott Dr. Dienes-Oehm Egon Pillar Focus beszélgetéssorozat szerdai állomásán.

2012. április 25.-én szerdán a Pillar Focus beszélgetéssorozat vendége Dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró volt a Budapesti Corvinus Egyetemen, aki 2003 és 2007 között Brüsszelben az állandó magyar képviselet helyettes vezetőjeként dolgozott.

Az előadás fókuszában az unión belüli érdekérvényesítés állt, amivel kapcsolatban Dienes-Oehm Egon rámutatott: a közösségi döntéshozatal és jogalkotás – a tagállamok eltérő szavazata által – az egyes országok eltérő érdekérvényesítés képességét tükrözi.

A szélesebb érdekérvényesítés az újonnan csatlakozott tagállamok esetében csak kevésbé érvényesült az elmúlt években – hangsúlyozta. Az Európai Unión belül a 2008-as válságtól kezdve a korábbi közös érdekek háttérbe szorultak és minden ország esetében a saját nemzeti érdekek kerültek előtérbe. Az 1989-93-as csatlakozást előkészítő időszakban az unió problémája még a dialektikus egység megteremtése volt, jelenleg viszont a politikai integráció kérdése van napirenden.

Időközben egyre több nehézség is napvilágra került az integráció fejlődése során, többek között az EU alkotmányának „bukása”, a magas munkanélküliség és bevándorlás kérdése, ami számos akadályt görgetett a nemzeti érdekérvényesítés elé. A globalizáció és az Európát sújtó válság a történelmi ellentéteket is kiélezte így a kezdeti európai szolidaritás eszméje napjaikban egyre inkább eltűnőben van – mondta. Egyre több őszinteség nélküli verbalizmus figyelhető meg az egyeztetések során, amit számos kétoldalú illetve a különböző érdekszférába tartozó országok közötti ellentét is nehezít.

Rámutatott arra is, hogy tovább nehezíti az érdekérvényesítés lehetőségét az, hogy a közösségi jog és a tagállami jog viszonyának meghatározása nem egyértelmű, amely felveti azt a kérdést is, hogy az Uniós jog az alkotmányjoggal szemben hogyan érvényesülhet a valóságban. Egy ország alkotmánynak van-e elsőbbsége az uniós joggal vagy fordítva.

Az előadást informális beszélgetés követte, melynek során az európai integrációs folyamat jövőjéről volt szó, majd az előadó nagykövetként szerzett személyes tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.

A Pillar Focus célja, hogy a jövőben is rendszeresen szervezzen aktuális EU-s kérdésekben beszélgetéseket, vitákat az érdeklődő egyetemisták számára.

5. Európa Nap (május 5.)

Rengei Boglárka beszámolója:

“Idén is megrendezésre került Budapesten az Európai Unió egyik jelképévé váló Európa Nap, melyet hivatalosan május 9-én tartanak. Azért erre a napra esik, mert Robert Schuman, az egyik alapítóatya, 1950. május 9-én terjesztette elő Európa újjászervezésére vonatkozó javaslatát, mely elengedhetetlen feltétele volt a békés kapcsolatok fenntartásának.

Ebben az évben is rengetegen látogattak el a rendezvényre, melyet a Csodák Palotája előtt, a Millenárison rendeztünk meg. Több mint 15-20 sátorban zajlottak a különböző programok, legtöbb az Európai Unió intézményeit, működését mutatta be, ill. hasznos gyakorlati információval szolgált a mindennapok útvesztőiben eligazodni kívánók számára. Ilyen volt többek között a Pillar alapítvány, mely azt mondhatjuk, már nagy gyakorlattal rendelkezik ezen a téren. Több izgalmas, játékos feladattal hoztuk közelebb az Uniót a hétköznapi emberekhez, akik jól érezve magukat tanulhattak is egyben. Játékaink között volt pl. főváros és zászlófelismerés, mely az Unió országait érinti, ezen kívül tabu, melyben akár a fiatalabb korosztály is részt vehetett. Ennek a játéknak a célja, hogy bizonyos Uniós szakkifejezéseket kell elmagyarázni anélkül, hogy a kijelölt szavakat – amik természetesen a legelőször eszünkbe jutnak a témáról – használhatnánk.

Az egész rendezvény össze volt komponálva, ugyanis a különböző helyszíneket a játékosok a helyes válaszaikért cserébe csillagokat gyűjthettek egy kis „útlevélre”, mely, ha megtelt, akkor beválthatták hasznos EU-s ajándékokra.

Úgy gondolom, mindenki, aki eljött, szerzett hasznos és új információkat, és egy kellemes nap emlékeivel tért haza.”

6. Bemutakozás a Lágymányosi Eötvös Napokon (május 10.)

7. Gondolkodjunk Európában! közismereti vetélkedő, június 14–15.

8. Bemutatkozás és lakossági tájékoztatás az EFOTT-on és a Sziget fesztiválon

9. Pillar Piknik

10. Bemutatkoztunk az ELTE Külügyi Fórumán

11. Nemzetközi cserék:

  • Youth Pride, Franciaország, Toulouse, május
  • BiTriMulti
  • Get in net, Athén, október
  • Appetiser, Brüsszel, október

Fesztiválok

A Pillar Alapítvány 2011-ben részt vette a VOLT Fesztiválon, az EFOTT-on és a SZIGET-en is.

EURobi

A Pillar Alapítvány Európa napi akadályversenye Budapesten
 
Nyomozz velünk! – Járd be Európát EU Robi nyomában!

2004 május elseje napsütéses nap volt. EU Robi vállára akasztotta hátizsákját, majd még egyszer végigtapogatta zsebeit: jegyek, személyi igazolvány és némi euró – minden a helyén. Tudta, hogy élete nagy kalandja várja, országok határok nélkül, megannyi sokszínű város és új barátok. Elmosolyodott, és végleg útnak indult…

EU Robi eltűnt és ennek már hét éve. Mi azonban összefogunk, hogy nyomára találjunk és megfejtsük a rejtélyt: merre indult, mit csinált és kicsoda Robi valójában. Kövesd az útját Európában városról városra, ahol különböző feladványokat megoldva újabb és újabb információhoz juthatsz Robiról, míg a végén összeáll a kép.

Ha szereted a rejtvényeket, érdekel Európa és kíváncsi vagy Robi történetére, május 7-én, az Európa Napon nyomozz a Pillar Alapítvánnyal! A történet az Erzsébet téren indul, ott vedd fel a fonalat…

Kövess minket facebook-on:

http://www.facebook.com/event.php?eid=207268149293944

Az esemény beszámolóját, azaz Európa Róbert naplóját itt olvashatod.

Legyen a TIÉD is!

A Pillar Alapítvány a Külügyminisztérium felkérésére 2010 tavaszán Európai Uniós vetélkedőt szervezett határon túli és határon inneni középiskolások számára.
A versenyre olyan 4 fős csapatok vehettek részt, melyeknek tagjai a 2-3. évfolyamos középiskolások.

A verseny két részből állt:

  1. Az első forduló egy on-line vetélkedő, amelyben egy Európai Unióval kapcsolatos feladatsort kellett megoldani.
  2. Ezt követően az első fordulóban legjobb teljesítményt nyújtó csapatokat vendégül láttuk egy budapesti hétvégére. A 3 nap során színes programokat és teljes ellátást biztosítottunk a csapatoknak és csapatonként egy kísérő tanárnak.

 

Az idő és a Közel-Kelet

A Pillar Európa Klub és a Heller Farkas Szakkollégium társszervezésében került megrendezésre Az idő és a Közel-Kelet című nyilvános előadás a Budapesti Corvinus Egyetemen 2010. április 12-én.

Az előadás elsősorban az elmúlt hetek eseményeinek apropóján foglalkozott a közel-keleti kérdésekkel. Előadóink voltak Heller Ágnes filozófus és Dr. Mészáros István László jogász.

Vendégeink röviden ismertették Izrael államának rövid történelmét napjainkig, foglalkoztak az amerikai külpolitika Izráelhez fűződő viszonyának változásával, Irán kérdésével és az Európaszerte megerősödött szélsőjobboldallal is.

EFOTT

Önkéteseinknek az Orfűn megrendezett EFOTT fesztivlon több száz érdeklődöt sikertült megszólítaniuk. A rendezvény civil falujában interaktív játékok segítségével adhattunk át hasznos ismereteket az Unióról.

Youth Stories elnevezésű ifjúsági csere

2010. október 17-26

Eregli egy kisváros Törökország fekete-tengeri partvidékén. Regionális központ, az ország földrajzilag már ázsiai részén. Ennek ellenére, Eregli semmilyen tekintetben sem “ázsiai” város, mint azt mindannyian megtapasztalhattuk. Partnerszervezetünk, a DeM Experiential Training Centre jóvoltából tölthettünk el itt bő egy hetet az Európai Unió Fiatalok Lendületben programjának keretein belül rendezett ifjúsági cserén. Rajtunk kívül öt másik nemzettel, török, lett, román, francia és spanyol fiatalokkal együtt dolgoztunk a Youth Stories elnevezésű projekten. Ennek célja egy kiadvány szerkesztése, melyben általunk alkotott történeteken keresztül hívjuk fel a fegyelmet olyan témákra, mint a diszkrimináció, vagy a tolerancia fontossága. A munka oroszlánrészét a hét második felében végeztük, az első szakaszban pedig workshopokon vettünk részt, ahol a nem-formális tanulás módszereivel jártunk körbe a későbbi munka során releváns témákat. Ugyan napjaink nagy részében dolgoztunk, egyrészt ezt senki nem érezte megerőltetőnek, másrészt pedig mindig maradt időnk ismerkedésre a helyiekkel és magával a helyszínnel is.
A cserét követően lehetőségünk nyílt egy napot Isztambul nyüzsgő nagyvárosi forgatagában is eltöltenünk. Fantasztikus volt a Boszporuszon átkelve látni a minaretek égbe meredő tornyai között az évszázados épületeket és a bazár árusaival perlekedve gyakorolni az alkudozás művészetét. Biztosan állíthatom viszont, hogy a program legkellemesebb részét az emberek jelentették.
A török szervezők javaslatát követve vegyes csoportokat alkotva foglaltuk el a szállást, így már az első naptól kezdve “kénytelenek” voltunk ismerkedni. Nem is kellett bennünket sokáig sürgetni. Rendkívüli emberekkel találkoztunk. Megtudhattuk, hogy a lettek nemzeti ételei közül néhány ehetetlen, Romániában is szeretik a pálinkát, vagy azt, hogy törökül ugyanúgy mondják, “zsebemben sok alma van”. Elsősorban azonban a török emberek közvetlensége és vendégszeretete lepett meg minket. A csere alatt nagyon a szívünkhöz nőttek azok az emberek, akik a szervezésben ugyan nem vettek részt, viszont mindennapjaink során rendkívüli mértékben hozzájárultak kényelmünkhöz, és a projekt sikerességéhez is. Sohasem fogjuk elfelejteni a magát forma 1-es versenyzőnek képzelő sofőrünket, Hakant,  vagy a szállás biztonsági őrét, aki rendszeresen végigmulatta velünk az éjszakákat. De említhetném még az étkezéseink helyét képező menza szakácsát és konyhai személyzetét, akik hajnalban kijöttek elbúcsúzni tőlünk. Természetesen egyikük sem beszélt angolul. A kommunikáció mégsem jelentett problémát. Itt nem csak a “kézzel-lábbal” való társalgás sikerességére gondolok, hanem az apró gesztusokra, figyelmességekre is: a Hakan által nekünk szervezett tüzijátékra, a biztonsági őr felesége által (akivel sohasem találkoztunk) nekünk küldött süteményekre, vagy a konyhások által a lányoknak adott virágokra. Kis emberi történetek ezek, de hogyan is lehetne jobban toleranciáról tanulni, mint így? Barátsággal, kedves érdeklődéssel és tisztelettel.

Szerb diákok vendégségben a Pillar Alapítványnál

2009. június 23.

Az Európai Bizottság Belgrádi Delegációja 2009. február 28-i kezdettel “HELLO EUROPE QUIZ” címmel vetélkedősorozatot indított el az RTS1 szerb televíziós csatornán. A Magyar Köztársaság Belgrádi Nagykövetsége egyhetes magyarországi utat ajánlott fel a kvíz műsorban résztvevő csapatnak, illetve azoknak a diákoknak, akiket a nyertes csapat iskolája érdemesnek talált. A fiatalok a magyarországi tartózkodásuk alatt megismerkedtek az itt működő EU intézmények képviseleteivel illetve olyan más szervezetekkel is, amelyek európai uniós kérdésekkel foglalkoznak. A diákcsoport így tett látogatást a Pillar Alapítványnál is, ahol a csoport friss magyarországi élményein kívül a téma természetesen az volt, hogy milyen lehetőséget kínál az EU a fiataloknak, de emellett beszélgettünk az Európai Ifjúsági Parlamentről is, mely éppen egy a látogató csoportunk korosztályát megcélzó nemzetközi projekt.

Európai Ifjúsági Parlament Őszi Fórum

2009. szeptember 15-18.

A Pillar Alapítvány által szervezett Európai Ifjúsági Parlament – Őszi Fórum elnevezésű projekt 2009. szeptembere és decembere között került megszervezésre Horány és Budapest településeken. A projekt a Fiatalok Lendületben Program 5.1-es alprogramjának nemzeti ifjúsági fórum kategóriájában valósult meg. Összesen 57 magyar és 9 külföldi fiatal, -16-22 évesek- valamint neves európai uniós döntéshozók és tisztségviselők részvételével zajlott a projekt. A fő programelem egy négynapos nemzeti ülés volt, ahol a fiatalok kiemelkedő fontosságú és aktualitású európai uniós ügyekben, szakpolitikai kérdésekben fogalmazták meg álláspontjaikat angol nyelven, és parlamentáris keretek között, egy plenáris vita keretében vitatták meg azokat. A fiatalok végül egy egésznapos képzésen és utótalálkozón vettek részt, ahol elméleti képzést kaptak a nem-formális oktatás és az aktív európai állampolgárság témakörökben. Az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának Fiatalok Lendületben Programjának támogatásával valósult meg.

Találkozó ukrajnai fiatalok delegációjával

2008. július 24.

A Donyecki Állami Egyetem nemzetközi kapcsolatok és politológia szakos hallgatói magyarországi tanulmányútjuk során a Pillar Alapítványnál is látogatást tettek. A 12 fős delegációt alkotó fiatalok magyarországi útjának célja az volt, hogy önkormányzatokkal, egyetemekkel illetve európai uniós tematikákban tevékenykedő magyar civil és ifjúsági szervezetekkel ismerkedjenek meg és építsenek kapcsolatokat. A találkozó során a Pillar Alapítvány önkéntesei előadást tartottak a futó projektekről, az alapítvány hazánkban és az EU-kommunikációban betöltött szerepéről, valamint az Európai Ifjúsági Parlamentről, melyet a témával kapcsolatos kötetlen beszélgetés követett.

Com’onART ifjúsági csere

2008. augusztus 17-24.

A Révfülöpön megrendezésre került com’onART elnevezésű ifjúsági csereprogram célja az volt, hogy rávilágítson és megoldási alternatívákat kínáljon a résztvevőknek és a helyi közösségnek a társadalmak olyan jellegű problémáira, mint például a fajgyűlölet, a szegénység vagy éppen az esélyegyenlőség hiánya. Az összesen 25 résztvevő 5 országból érkezett, ezek: Magyarország, Olaszország, Románia, Bulgária, Észtország.

Az együtt töltött egy hét során a fiatalok megismerkedtek először egymással, majd munkacsoportok keretében feldolgozták az adott társadalmi problémákat. A program növelni szándékozott a fent említett témák iránti társadalmi fogékonyságot, méghozzá a művészeteken keresztül, hiszen ez közös nyelvként alkalmas a különböző országok fiataljai közötti kommunikációra. Ösztönzi őket a gondolkodás szabadságára, egymás jobb megértésére, melynek hangsúlyozása indokolt az egyre multikulturálisabbá váló Európában. További célkitűzés, volt hogy a kiválasztott társadalmi problémákat a helyi közösség számára kampányszerűen láthatóvá tegyék, illetve hogy ezekre megoldási javaslatokat mutassanak be a szabad fantázián alapuló művészeti alkotások segítségével. Végül pedig nem utolsó szempont, hogy a csereprogram lehetőséget biztosított egymás kultúráinak és a fogadó ország – Magyarország kultúrájának megismerésére is.

CEEtizienship ifjúsági csere

2008. augusztus 30-szeptember 7.

A Pillar Alapítvány által szervezett Európai Polgárság Ifjúsági Csere fő témája volt, hogy az európai polgárság eszméjét megismertesse a Kelet-Közép-Európa országaiból érkező, 18-22 éves fiatalokkal. A csere másik fő célkitűzése volt, hogy a meghívottakat az állampolgárságban való aktív részvételre ösztönözze, és hogy megismerjék az Európai Uni által biztosított ifjúsági programokat, az általuk nyújtott lehetőségeket. Azért helyeztük a hangsúlyt a kelet-közép-európai államokra, mert ezen országokból érkező fiatalok számára kevesebb információ áll rendelkezésre arról, hogy milyen lehetőségeket tudnak kihasználni. Ezenkívül, az európai polgárság fogalmát mintegy az Unió határán átnyúló eszmeként értelmeztük. Így meghívást kaptak olyan országok fiataljai is, akik nem az EU állampolgárai, de a közös európai gondolkodásmód megvalósítói és hirdetői lehetnek.

A csere alatt a következő kérdésekre kerestük a választ: Hogyan jelenik meg az európai polgárság? Mit tanulhatunk/taníthatunk ezzel kapcsolatban?

– közös európai értékek

– az európai polgárság fogalmának több oldalról való megközelítése

– döntéshozatali mechanizmusok: saját érdekeink védelme, mások véleményének figyelembe vétele, konstruktív kritikája

Az európai polgárság eszméjét csoportmunkák, rövidebb, saját maguk által készített előadások, játékos szimulációk segítségével ismerték meg. A kiscsoportos munkamódszer elősegítette, hogy egyes emberek véleményét, nézeteit mélyebben megismerhessük. A csere folyamán a “learning by doing” módszert helyeztük a középpontba.

A kommunikációt nemcsak egymás között próbáltuk elmélyíttetni, hanem lehetőséget adtunk számukra, hogy a kérdéskörben mások, az utca embere véleményét is kikérjék. Ezzel ösztönöztük őket az aktív kommunikációra ill. arra, hogy milyen módon lehet a későbbiek folyamán az európai polgárság fogalmát másokkal megismertetni.

Az egész ifjúsági csere folyamán arra helyeztük a legnagyobb hangsúlyt, hogy minden fiatal aktívan vegyen részt a munkában. Ezért könnyebb és nehezebb, játékosabb és komolyabb feladatok váltogatták egymást, hogy a különböző háttérrel rendelkező, különböző nyelvtudási szinten lévő résztvevők mindegyike megtalálja azokat a programpontokat, amely során élvezettel dolgoznak és tanulnak valamit; amit a későbbiek során hasznosítani tudnak, ill. másoknak át tudnak adni.

Ifjúsági cserék

2008. október 6-11. – Görögország, Velo

2008. október 6-11. között a Pillar Alapítvány öt tagja vett részt a görögországi Korinthoszhoz közeli Kokoni faluban egy ötnapos ifjusági cserén. A programot Velo tartománnyal együttműködve szervezte az Alapítvány egyik görög partnerszervezete. Festői környezetben, az Égei-tenger partján kilenc országból (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Románia, Litvánia, Finnország, Görögország, Spanyolország) érkezett fiatalokkal együtt nyílt lehetőség arra, hogy megismerhessük egymást, országainkat, kulturáinkat.
A csereprogram célja az európai fiatalok előtt álló mobilitási lehetőségek megismerése/megismertetése volt, illetve a hasonló ifjusági cserék szervezésére való ösztönzés. A résztvevők többsége saját hazájában már részt vett valamilyen civil tevékenységben, mely sokszor az Európai Unióhoz kapcsolódott. Ennek ellenére a csereprogram mindenki számára tudott újat nyújtani. A naponta megrendezett workshopok keretében lehetőségünk nyílt kötetlen vélemény- és tapasztalatcserét folytatni az Unió más tagállamaiban található lehetőségekről. Mindez különösen annak fényében volt hasznos, hogy majdnem mindegyik szomszéd országunkból érkeztek fiatalok, így egyfajta regionális összehasonlítás is lehetővé vált.
Természetesen a program során nem csupán a szakmaiságon volt a hangsúly. Görögország az európai kultúra egyik bölcsője. Megtekinteni a több ezer éves emlékeket és megismerkedni a görög emberek temperamentumával és vendégszeretetével mindannyiunk számára nagyszerű és feledhetetlen élményt nyújtott.

Ismét EU-tanóra programsorozat

Ismét EU-tanóra a középiskolákban!

A Pillar Alapítvány a Külügyminisztérium támogatásával, az Oktatási és Kulturális Minisztérium valamint az EUvonal szakmai együttműködésével 2007. február 26. és május 3-a között ismét megrendezi a tavalyi évben nagy sikert aratott EU-tanóra programsorozatát.

Diplomácia tábor 2007

Ebben az évben a Pillar Alapítvány két ilyen jellegű tábort is tartott az országban. Fent a második tábor plakátja látható.

Jourfixe – Az EU energiapolitikája – 2007.09.28.

„Merre tart az energia szektor szabályozása, az energiapolitika európai szinten, illetve ezen körülményeknek hazai mércével milyen hatásai, implikációi vannak?” A 2007-es esztendő az Európai Unió energiapolitikai „feleszmélésében, magára találásában” elég fontos állomásnak tekinthető. Már ez év elején – az Európai Bizottság januári, az európai áram- és gázpiac működését felülvizsgáló jelentésével – felgyorsultak azon folyamatok, amelyekkel a Közösség még inkább nagyobb hangsúlyt kíván a jövőben adni egy egységes energiapolitika létrehozásának. A 2006-os ukrán–orosz gázvita kapcsán nyilvánvaló vált döntéshozók számára, hogy integrált energiapiaci és klímaváltozás-elleni fellépés nélkül a jövőben az Európai Unió képtelen lesz versenyképes szereplőként előállni a globális szintéren. Ennek eredményének tekinthető az idei év II., illetve III. energiacsomagja, az egyoldalú energiafüggőség elleni küzdelem, illetve a Közösség energiapiaci liberalizációs folyamata.

Ezekkel, a gondolatokkal kezdődött 2007. szeptember 28-án, pénteken a Pillár Alapítvány szervezésének keretében megrendezésnek kerülő az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének állandó kerekasztal-beszélgetése, a JourFixe, melynek idén ősszel megvalósuló első alkalma során az Európai Unió aktuális energiapolitikai kihívásai kerültek napirendre. Az adott téma széleskörű megvilágításában – az érdeklődők számára – olyan személyek segédkeztek, mint dr. Deák András a Magyar Külügyi Intézet tudományos tanácsadója, dr. Szent- Iványi István az Európai Parlament liberális frakciójából, Olajos Péter az Európai Parlament néppárti frakciójából, Vargha Péter a MOL képviseltében valamint dr. Kaderják Péter a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjából, mint a beszélgetés szakavatott moderátora.

Nem volt kétség, hogy az idén szeptemberben közösségi szinten megvalósuló energiapolitikai események határozzák majd meg a kerekasztal-beszélgetés témáját. 2007. szeptember 17-ei jogszabályi javaslat formájában a Bizottság által kibocsátott III. energiacsomag – amely nemcsak reformlépésnek számít európai energiapiacon, hanem eddig példátlan lépéseket foganatosítana meg a harmadik országok piaci terjeszkedésével szemben – egyike volt a JourFixe központi vitatárgyának. Elsősorban ennek alapjának merült fel a kérdés, hogy miért is van szükség a hálózati termelés és szállítás szétválasztására, ezen liberalizációs folyamat valóban előlendíti az európai energiapiac versenyképességet, és hogy a fogyasztók számára mekkora hasznot jelenthet egy ilyen gazdasági, politikai lépés? Számos példa hangzott el, miszerint azon országokban, ahol hasonló folyamatok már korábban lejátszódtak, az energiapiaci szereplők jóval versenyképesebben tudtak a jövőben fellépni, illetve kialakuló verseny hatására a fogyasztók is olcsóbb energiaárakkal találták magukat szemben. Ugyanakkor nem mondható, hogy ezen mintafolyamatok egyértelmű választ nyújtanának az adott kérdésekre egy olyan európai energiapiacon, ahol a piaci szereplők jelentősen függenek az orosz energetikai érdekektől – világított rá dr. Deák András, aki szerint abban az esetben, ha megszűnne jelenlegi európai áram- és gázmonopóliumok átviteli hálózataik feletti ellenőrzése, akkor a piacon létrejövő kisebb súllyal rendelkező vállalatok képtelenek lennének hosszútávon megbízható partnerei lenni egy olyan „energia óriásnak”, mint a Gazprom.

A III. energiacsomag másik sarkalatos pontjáról – amely szerint a harmadik országok csak akkor léphetnének be az Európai Unió energiapiacára, ha erre nemzetközi megállapodás van, illetve kölcsönösségen alapul – is eltérő megítéléseket hallhatott a közönség. Dr. Szent-Iványi István szerint a Bizottság ezen szándékával elsősorban azt kívánja elérni, hogy a kevésbé átlátható és a 2003-as állami folyamatok révén bezárkózóbb orosz piac, a viszonosság elvén  újra nyitottabbá váljon az európai energetikai cégek előtt. Másodsorban pedig, hogy ösztönözze Oroszországot az Energia Charta Szerződés elveinek tiszteletben tartására. Ennek ellenére több vélemény is elhangzott – megkérdőjelezvén a csomag ezen pontjának hatékonyságát – amely szerint a harmadik országok, elsősorban Oroszország piaci terjeszkedését nem lehetne maximálisan elzárni az európai energiapiactól, hiszen azok már most is nagymértékben jelen vannak.

Az európai energetika szempontjából másik jelentőségteljes fejlemény volt a 2007. szeptember 26-án kiadott Európai Parlamenti jelentés, amely egy közös energiaügyi külpolitikai kialakítását célozta meg. Az Európai Unió jelenleg fosszilis energiaszükségleteinek 50%-át szerzi be külső forrásból, amely 2030-ra várhatóan 75% növekszik. Ez fokozódó függőségbe sodorja a Közösséget, amely problémát tovább tetéz a nagy részben egyoldalú kötöttség Oroszországtól.  A megbízható, hosszútávon megvalósuló források sokszínűségét a további tranzit útvonalak politikai instabilitása gátolja.  Mindezek megoldására – hangozott el a kerekasztal-beszélgetésen – egy energiaügyi kül-képviselőre van szüksége az Európai Uniónak, aki egységes uniós álláspontot, érdekeket testesíthet meg nemzetközi energiaügyekben. Ugyanakkor felmerült a kérdés, hogyan jöhetne létre egy ilyen poszt, ha még egységes kül-és biztonságpolitikája sincsen a Közösségnek, és várhatóan a Reformszerződés sem hozza létre egyöntetűen. Mindezeken túl egy egységes energiapolitikának létrejöttét tovább akadályozza, hogy a tagállamok elsősorban nemzeti szinten intézik energia ügyeiket. Dr. Deák András szerint a megoldás az egyoldalú függőségre, csakis európai, nemzeti és regionális eszközök összehangolásával válik lehetővé. Mindazonáltal Olajos Péter a diverzifikációs politika egy jelentős uniós dilemmájára hívta fel a figyelmet, miszerint a közép–ázsiai, politikailag instabil országok demokratizálásának európai igénye mindinkább eltaszítja üzleti szempontból az Uniótól ezen államokat Kína, illetve Oroszország felé. Ez alapján a Közösségnek a „morális, erkölcsi szempontok és az üzleti érdekek között kell a jövőben balanszíroznia”- közölte az Európai parlament néppárti képviselője.

Felmerült, az Európai Unió energiaforrásainak sokszínűségének kérdésében, hogy ezzel párhuzamosan, mely érdekek mozgatják az orosz energiapiacot, hogy az olyan „energia óriás”, mint a Gazprom működése mögött a „vadkapitalizmus” fokozatos térnyerése vagy egyöntetűen egy egységes állami stratégia áll. Igaz-e, hogy Oroszország és a kis-ázsiai államok összejátszanak annak érdekében, hogy utóbbi országokból ne érkezzen külön útvonalon energia se Kína, se az Európai Unió felé.  Annyi bizonyosan, hogy az orosz gáz, pontosabban kis-ázsiai gáz legnagyobb haszonélvezői a két tranzit ország, Ukrajna és Belorusszia, amelyek – így talán – a legnagyobb ellenzői az Unió egyoldalú függőségét feloldani kívánó Nabucco gázvezeték megépítésének.

A JourFixe kerekasztal-beszélgetés utolsó harmadában a 2007. márciusában kibocsátott II. energiacsomag került a középpontba, mely kimondja, hogy klímaváltozás mérséklése érdekében 2020-ig az Európai Uniónak 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, a megújuló energiaforrások felhasználását 20%-kal, az energiahatékonyságot 20%-kal, illetve a bioüzemanyag felhasználást pedig 10%-kal kell növelni. Olajos Péter bírálta Magyarország jelenlegi, a fenti elvek alapján elkészült programtervinek hatékonyságát, annak ellenére, hogy jelentős uniós források fognak rendelkezésre állni e területeken. Vargha Péter ugyanakkor felhívta figyelmet, hogy az elsődleges probléma, hogy kevésbé megfogható, átlátható politika számára a II. energiacsomag úgynevezett 3*20+10-es célkitűzései.

Nagy Dávid – 2007. október 2.

Európai Ifjúsági Parlament – Alakulóülés, Budapest

2007. november 21-24.

Az Európai Ifjúsági Parlament magyar tagozatának alakuló ülését 2007. november 21-24. között tartották Budapesten. A Pillar Alapítvány Európai Ifjúsági Parlament Magyarország munkacsoportjának szervezésében megvalósuló négynapos rendezvényen az a közel száz, 16 és 22 év közötti fiatal vett részt, akik az országos válogató alkalmával bizonyították rátermettségüket, Európa jövője iránt érzett elkötelezettségüket. A részvétel feltétele volt még a nemzetközi fórumokon való szerepléshez elengedhetetlen angolnyelv-tudás.

Az Európai Ifjúsági Parlament programja gyakorlatias szemszögből közelíti meg és mutatja be az Európára jellemző, parlamentáris döntéshozatal folyamatait. A fiatalok rendkívüli lehetőséget kapnak a közéleti szerepvállalás gyakorlására, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Az Európai Parlamentben ülő felnőtt kollégáik munkáját modellezve ugyanúgy szakbizottságokban és plenáris ülésen vitatják meg az Unió aktuális kérdéseit. A nemzetközi program sikerét az is mutatja, hogy az Európai Ifjúsági Parlament “öregdiákjai” szép számmal szerepelnek hazájuk vezető tisztségviselői, politikusai és az Unió intézményeinek képviselői között.

A rendezvény plenáris záróülésére a Magyar Országgyűlés épületében került sor, Szili Katalin Elnök Asszonynak köszönhetően, aki az Európai Ifjúsági Parlament hazai fővédnökségét is elvállalta. A program hazai megvalósítását szorgalmazó Kovács László, az Európai Bizottság magyar tagja pedig a rendezvény európai fővédnöki tisztjét látta el. A kezdeményezésünk további támogatói az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, valamint az Európai Parlament magyar delegációi is, melyek képviselői védnöki beszédet tartottak. Az EIP Magyarország programjai az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete támogatásával valósult meg.

Európa Filmklub

A 2004. februárjában indult Európa filmklub célja, hogy a fiatalok megismerjék az egyes európai országok filmkultúráját, olyan művészfilmek révén, melyeket a magyar mozik ugyan ritkán vetítenek, de ugyanakkor az adott ország kortárs filmművészetének kiemelkedő darabja. A kéthetente megrendezésre kerülő eseményt az adott ország gasztronómiai bemutatója, valamint az ország filmtörténetének rövid előadása kíséri. A filmklubok során olyan neves rendezők filmjeit lehet megtekinteni mint Pedro Almodovar, David Boyle, Francois Ozon, Giuseppe Tornatore vagy Tom Tykwer.

A filmklubbal nem titkolt célunk a populáris filmek helyett olyan szerzői filmek bemutatása, mely heves reakciókat, vitákat vált ki a nézőkből, és nem egyszerűen befogadói lesznek a műnek.

Középiskolai EU-tájékoztató programsorozat

Összefoglaló a magyarországi középiskolák számára

Általános leírás

A Pillar Alapítvány a Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs Főosztályának támogatásával, valamint az Oktatási Minisztérium Közoktatás-fejlesztési Főosztály, az EUROPE DIRECT1 hálózat és a Mobilitás együttműködésével 2006. február 13. és május 9. között nagyszabású programsorozatot indít. Az „EU: belül tágasabb” elnevezésű program célja felkelteni a középiskolás, elsősorban 11-12. évfolyamos diákok, azaz a 17-18 évesek érdeklődését az Európai Unió iránt. A program során interaktív EU-tanóra és kerekasztal-beszélgetés keretében hívjuk fel a diákok, mint a jövő felnőtt uniós polgárainak, figyelmét az EU által nyújtott lehetőségekre és azokra az információs forrásokra, ahol választ kaphatnak az őket érintő uniós kérdésekre. Emellett beszélgetést kívánunk kezdeményezni az unió jelenét és jövőjét érintő témákban, valamint szeretnénk felmérni a korcsoport érdeklődését és tudását az Európai Unióval kapcsolatban.

A program során kiemelten kezeljük a Bolognai-folyamat témakörét és annak hatásait a magyar felsőoktatásra, illetve – a GFK Hungária Piackutató Intézet által 2005-ben készített felmérés alapján – az ifjúságot leginkább érdeklő témákat. Eszerint Magyarországon ma három uniós témakör foglalkoztatja a fiatalokat: a továbbtanulási lehetőségek külföldön, munkavállalási lehetőségek és a pályázatok. Fontos cél, hogy a korcsoporton belül a lehető legszélesebb réteget érjük el, amely leginkább iskolai keretek között, egy-egy tanóra formájában biztosítható. A program sajátossága, hogy a diákok nyelvén szól a fiatalokhoz. Egyrészt olyan uniós szaktudással és gyakorlattal rendelkező egyetemisták fogják levezetni az EU-tanórákat, akik néhány évvel ezelőtt még maguk is a középiskolai padokban ültek. Másrészt az uniós órákat a fiatalok mindennapjaihoz egyre inkább hozzátartozó audiovizuális eszközök – egy dinamikus, modern honlappal és egy látványos, interaktív előadás – is kiegészítik.

A program bemutatása

A programsorozat két pillérre épül.

Az első pillért az „EU-tanóra”–sorozat jelenti, melynek keretében 2005. február 13. és május 5. között 100 magyarországi középiskolában tartunk 45 perces tanórákat a 11-12. évfolyamosoknak az Európai Unióval kapcsolatban. Az EU-tanórát egy, színes, látványos, képekkel és videókkal kiegészített kifejezetten a fiataloknak készült előadás és honlap segíti, amely a későbbiekben a diákok és tanáraik számára is jól használható.

Annak érdekében, hogy beszélgetés alakuljon ki a diákok és az előadók közt, olyan témákat építünk a tematikába, amelyek valószínűleg az adott iskola diákjait közvetlenül, vagy családjukon keresztül közvetetten is érintik. Ezért előzetesen felmérjük az adott középiskola tanárainak és a területileg illetékes EUROPE DIRECT irodájának segítségével, hogy az adott régióban, megyében illetve városban mely uniós témák érdeklik és érintik leginkább az osztályokat. Ennek érdekében az adott osztály osztályfőnökével az EU-tanórát megelőzően felvesszük a kapcsolatot, aki összegyűjti a csoportban az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket.

A másik pillér a 2006. május 9-én, az Európa Napon megtartott kerekasztal-beszélgetés, melyre iskolánként a leglelkesebb tanulók (1-2 fő) kapnak meghívást. Ezen a napon a magyarországi EUROPE DIRECT irodák egész napos ifjúsági programsorozatot szerveznek a megyeszékhelyeken. Ennek keretében kerül sor a kerekasztal-beszélgetésre, melyen a meghívott tanulók egy-egy Európai Unióval kapcsolatos kérdéskört vitatnak meg. A kerek-asztal szervezését és levezetését a Pillar Alapítvány két munkatársa segíti helyszínenként. Fontosnak tartjuk a résztvevő fiatalok motiváltságát és lelkesedését annak érdekében, hogy valóban érdemi véleménycsere történjen. Ezért a téma meghatározásánál figyelembe vesszük az adott térség számára döntő jelentőségű uniós kérdéseket, a beszélgetés legaktívabb résztvevőit pedig ajándékkal jutalmazzuk.

Az EU-tanóra menete

Az interaktív EU-tanóra két egyetemista irányításával zajlik, akik felváltva beszélnek, és beszélgetnek a diáksággal. Az éppen nem szereplő előadó a számítógépes prezentációt kezeli, ezzel segíti társát.

Az EU-tanórát előre meghatározott, az adott iskolatípusra specializált tematika szerint tartjuk meg. Az egyes előadástípusok tartalmának meghatározásakor a következő szempontokat vesszük figyelembe:

  • Iskolatípus: gimnázium – szakközépiskola – szakiskola;
  • Szakosodás: reál-, humán-, ill. nyelvszakos gimnázium, a szakközépiskolában vagy szakiskolákban oktatott szakmák;
  • A régióra jellemző sajátságok;
  • helyi adottságok: pl. társadalmi körülmények, jellemző jövedelmi viszonyok, lokális gazdaság szerkezet (agrár, ipari, turizmus, stb.).

Az alábbi tematikai-vázlat egy példa az interaktív óra mentének felépítésére egy mezőgazdasági vidéki szakiskolában:

Az óra indítása, elfogadó légkör megteremtése (2 perc):

  • Általános bemutatkozás, az óra tematikájának rövid ismertetése

Interaktív kérdezz-felelek az uniós ismeretekről (5 perc):

  • A diákok eddigi ismeretei az európai uniós információk elérhetőségéről: Hova fordulhatsz kérdéseddel az EU-val kapcsolatban?
  • Beszélgetés a fiatalokat érintő főbb kérdésekről (ld. a 2. oldalt)

A beszélgetés folytatása a webes alapú, off-line prezentáció segítségével az általános, illetve az iskolával kapcsolatos szakmai kérdésekről (25 perc):

  • Előzetesen feltett kérdések kifejtése
  • Továbbtanulási lehetőségek ismertetése
    • ösztöndíjak (Magyar Ösztöndíj Bizottság, Tempus, Erasmus)
    • Mobilitás: Youth 2000-2006 (EVS, ifjúsági csereprogram, stb.)
    • Europass rövid ismertetése (honlap bemutatása)
  • Munkavállalási lehetőségek ismertetése
    • Szabályozás
    • EURES hálózat

Kérdések és válaszok (6 perc)

Az adott iskolához legközelebb lévő uniós információ-források bemutatása (2 perc)

A május 9-i Európa-nap és rendezvényeinek ismertetése (3 perc)

Óra befejezése (2 perc)

Az eredmények továbbvitele

A Pillar Alapítvány a budapesti Merlin Európai Tájékoztatási és Kulturális Központtal2 együttműködve kihelyezett osztályfőnöki és állampolgári ismereti órákat szervez középiskolásoknak, amelynek gerincét a programsorozatban is feldolgozott témák képezik.

Amennyiben bármilyen technikai vagy szakmai kérdése van a programsorozattal kapcsolatban, szívesen állok rendelkezésére az alábbi elérhetőségeken:

Fábián-Seremetyev Márk

Tel.: +36(20)57-111-67

Fax: +36(1)201-90-98

E-mail: kozepiskola@pillar.hu

1 Az EUROPE DIRECT (korábban Európai Információs Pontok – EIP) az Európai Bizottság információs irodáinak hálózata. Magyarországon 2006-ban 18 EUROPE DIRECT iroda működik, Szeged és Szombathely kivételével minden megyeszékhelyen, valamint Keszthelyen. Az irodák ügyfélszolgálati feladatok mellett rendszeresen szerveznek uniós rendezvényeket és részt vesznek a helyi iskolák uniós programjaiban. További információ: www.meh.hu.

(Az EU Tájékoztató Szolgálat ikon alatt: http://www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/eukommunikacio/tajekoztato/eip20040519.html)

2 A Merlin Európai Tájékoztatási és Kulturális Központ honlapja: www.szinhaz.hu/index.php?id=793

Beszélgessünk Európáról – középpontban az Európai Parlament

Lakossági EU-tájékoztató roadshow

A tavalyi nagy sikerű “EU – Belül tágasabb” tájékoztató program után újabb rendezvénysorozattal hívjuk fel a lakosság figyelmét az Európai Unió által képviselt értékekre és a tagsággal járó lehetőségekre.

A “Beszélgessünk Európáról – középpontban az Európai Parlament” programsorozat június 19-én Zamárdiban kezdődik, és szeptember 10-én Szolnokon fejeződik be az év legnagyobb szabású európai uniós tájékoztató rendezvénysorozata, melynek középpontjában az Európai Parlament áll. A programsorozat célja, hogy a 16-25 év közötti korosztály és a vidéken élők számára lehetőséget adjon az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek bővítésére. Célunk, hogy megismertessük a mára mindennapjaink részévé váló Európai Uniót, ezúttal különösen az Európai Parlamentet, az EU egyetlen közvetlenül választott és ezért a legdemokratikusabb intézményét.

Az Európai Unió ugyanakkor közös ügyünk, így amikor az EU-gömbsátorral újra országjárásba kezd annak a lehetőségét is magával viszi, hogy beszélgessünk a közös jelenről és jövőről, amely mára egybeforrt az Európai Közösséggel.

Meggyőződésünk, hogy egy tájékoztató rendezvénysorozat csak akkor lehet sikeres, ha közel hozzuk Európát az érdeklődőkhöz, képletes és valódi értelemben egyaránt. A programot ezért olyan, nagy múltú rendezvényekkel kötöttük össze, melyek egy-egy korosztály vagy régió számára a nyár legkiemelkedőbb eseményét jelentik.

A Pillar Alapítvány önkénteseinek, valamint a résztvevő partnerszervezeteinknek köszönhetően minden helyszínen felkészült szakértők várják az érdeklődőket, akik segítenek eligazodni a számos uniós tanulási, munkavállalási, pályázati és ifjúsági kezdeményezés között.

Hiszünk abban, hogy ötletes, interaktív játékaink segítségével a téma iránt kevésbé érdeklődők is hasznos tudással felvértezve lépnek majd ki a gömbsátorból, és bízunk benne, hogy a kezdeményezés – hasonlóan a korábbiakhoz – kedvező fogadtatásra lel a látogatók körében.

A rendezvénysorozat támogatója és együttműködő partnere a  Miniszterelnöki Hivatal és az Európai Parlament.

EU: Belül tágasabb

A 2005. év legnagyobb európai uniós lakosság tájékoztató programsorozata

Kilenc helyszínen felállított EU-gömbsátorral, uniós társasjátékkal és a népszerű Honfoglaló internetes játék uniós változatával 700 ezer állampolgárhoz jutott el az „EU: belül tágasabb” rendezvénysorozat. Az „EU: belül tágasabb”-ról, mely elnyerte az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás „Marketing díját” is, közel 200 újságcikk, TV- és rádióinterjú számolt be az országos és vidéki médiában.

A Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs Főosztályával és a Felvételi Információs Szolgálattattal közösen szervezett lakosságtájékoztató program célja az volt, hogy az Európai Unióval kapcsolatos, az emberek mindennapjait érintő információk eljussanak a lakosság azon csoportjaihoz is, akik mindeddig nem érdeklődtek az EU iránt. Ennek érdekében kilenc nagyrendezvényen egy látványos uniós installációval, az EU-gömbsátorral találkozhattak a látogatók, ahol játékokon (EU-totó, EU-lottó, EU-sakk, stb.), interaktív előadásokon, valamint személyes szakmai tanácsadáson és beszélgetéseken keresztül az Unió nyújtotta jogokat és lehetőségeket lehetett megismerni.

A gömbsátorban 80 pillaros fiatal dolgozott, akik egy négynapos EU-s képzésen vettek részt a nyár elején.

Az „EU: belül tágasabb” a következő rendezvényekhez kapcsolódott:

1. Bajai Halászléfőző Népünnepély Július 8-9. – Baja
2. Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója (EFOTT) Július 19-24. – Velence
3. Végvári Vigasságok Július 29-31. – Eger
4. Agrokulturális Fesztivál Augusztus 3-7. – Keszthely
5. Sziget Fesztivál Augusztus 10-17. – Budapest
6. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) Augusztus 27.-szeptember 4. – Budapest
7. 32. Nyírségi Ősz – Gyümölcskarnevál Szeptember 9-11. – Nyíregyháza
8. Pécsi Napok Szeptember 23-25. – Pécs
9. Csabai Kolbászfesztivál Október 21-23. – Békéscsaba

Belföldi projektjeink

Európa Sátor 2004

2004 augusztusában a Pillar Európa Klub ismét kilátogatott – immár hagyományosan – a Sziget Fesztiválra. Az Európai Tájékoztatási Központ, a Magyar Európa Társaság, valamint az Európai Bizottság és az Európai Parlament Magyarországi Delegációja partnereként a Pillar Európa Klub elsődleges célja a fiatalok érdeklődésének felkeltése az EU iránt, ismereteik bővítése a tagságunkra vonatkozóan és sokszínű Európai Unió tagállamainak eltérő kultúráinak bemutatása, mindez interaktív, játékos formában.

Az Európa Sátorban beszélgetéseket rendeztünk a fiatalokat érintő-érdeklő EU-s témákban, közéleti személyiségekkel és a kérdések legelismertebb szakértőivel egyaránt.

A nagy közös európai piacot szimbolizálta az EU-piac, ahol az egy napig érvényben levo euróval lehetett fizetni. Az ifjúsági és a felnottek számára szóló játékokon lehetett az eurókat begyujteni és az egyes tagállamokból származó ajándékokra váltani. A játékok között találni lehetett eltérő nehézségű totókat az EU összes hivatalos nyelvén, EU-lottót, EU-szerencsekereket.

A programokon naponta 4-500 látogatunk volt, az Európa Sátorról beszámolót közölt több média is, így a Magyar Televízió Hiradója, a BBC magyar adása és a Petőfi Rádió.

Team Europe Magyarország

tl_files/eves_projektek/2004_bel_teameu.png

Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja 2003-ban a Pillar Alapítványt kérte fel a Team Europe Hungary létrehozására és koordinálására. Az 1989-ben létrehozott és mintegy 550 konferencia előadót tömörítő Team Europe hálózat az Európai Bizottság Sajtó- és Kommunikációs Főosztályának irányítása és felügyelete alatt működik. A Team tagok a legkülönfélébb háttérrel rendelkeznek a tudományos területtől, a tanácsadói, jogi, üzleti területeken keresztül egészen a közigazgatásig. A Team Europe decentralizált felépítésének köszönhetően az uniós politikákban járatos szakértők az Unió egész területén felkérhetők konferenciákra, illetve egyéb előadásokra. A hálózat szolgáltatása minden egyes uniós szakpolitikáról, az Unió összes hivatalos nyelvén igénybe vehető, mely során a Team Europe magas szintű, független elemzéseket és előadásokat biztosít. A Team tagjainak részére az egyes tagállamokban és Brüsszelben rendszeres tréningeket tartanak, amelynek célja, hogy az előadók naprakész információkkal rendelkezzenek, megismerjék az uniós szakpolitikákkal kapcsolatos belső információt, valamint a legújabb fejleményeket.

A Pillar és a Bizottság közreműködésével 2004. második félévétől áll fel Hazánkban is az EU-s szakértők ezen elit csapata, mely Magyarországon 20-25 főt tömörít majd magában. A Team Europe csapatának feladata adekvát információ nyújtása civilszervezetek, önkormányzatok, iskolák, egyetemek számára, segítve a lakosság felkészülését az uniós tagság nyújtotta lehetőségekre.

EU robot

tl_files/eves_projektek/2004_bel_eureka.pngAz Informatikai és Hírközlési Minisztérium által a Millenáris parkban szervezett EU csatlakozási programok és a “Jövőháza” projekt keretében mutatkozott be a holografikus megjelenésű 3-dimenziós EU robot. Az EU robot tudásbázisát a Pillar Alapítvány munkatársai töltötték fel uniós témákkal, a kiállítás látogatói 1500 kérdésben kaphatnak szóbeli választ, és a természetes beszélgetés alatt könnyebben sajátíthatnak el információkat az Európai Unióról.

Az EuRéka névre elkeresztelt robot személyes beszélgetés során tájékoztat az Uniót érintő kérdésekről, válaszol az EU-ról feltett kérdésekre. Az AITIA Rt. által kifejlesztett robot beszédfelismerésen és mesterséges intelligencián alapuló oktató és tájékoztató beszélgetőtárs. Valódi interakcióba lép az emberekkel, mozgásra, mimikára képes, és természetes nyelvi kommunikációs képességekkel rendelkezik. A holografikus megjelenítésű “hölgy” egy chatbot (chatter robot), amely beszédhanggal vezérelhető, és a feltett kérdéseket egy beszélőfüggetlen beszédfelismerő programmal értelmezi.

A beszélgető EU robotot egy 3 dimenziós kivetítő berendezés jeleníti meg, melynek segítségével a EuRéka feje a gép előtt kb. 1 méterre jelenik meg. A technológiát a HoloEurope Kft. fejlesztette ki, és ez egy légi kivetítő berendezés, amely lehetővé teszi, hogy a megjelenített objektumokat a térben lássuk, a megszokott “televíziós” 2 dimenziós sík látvány helyett.

Külföldi projektjeink

Seminar on the law & economy of the European Union

A Pillar Alapítvány és az ELSA Budapest Egyesület által szervezett nemzetközi EU-s konferencia részletes programja itt tölthető le.

  • Agenda
  • Plan of the social programs
  • Preliminary lectures

Seminar “Fight against racism”

Az ausztriai Linzben, idén novemberben megrendezésre kerül egy rasszizmus elleni szeminárium “Fight against Racism” címmel. Az alábbi rövid tájékoztatón kivül bővebb információ a www.iz.or.at honlapon található, valamint a jelentkezési lap is innen tölthető le. A jelentkezési szándékot kérjük minden esetben jelezzétek Czumpf Eszter nemzetközi koordinátor felé is.

A jelentkezési határidő: 2004.október 15.

youthNET CIS Contact Seminar “Fight Against Racism”

On 24-29 November 2004 youthNET realizes a Contact Making Seminar “Fight Against Racism” in Linz, Austria, Deadline for application: 15 october 2004.

Interkulturelles Zentrum kindly invites you to participate in the youthNET-CIS Contact Seminar in Linz, Austria, 24-29 November 2004.  youthNET aims at the delopment of sustainable relationships, cooperation and joint projects in the area of youth, informal and intercultural education and school education in Belarus, the russian Federation and Ukraine but also between these countries and other  countries in Europe.

Who can participate?

Young people from youth organisations who are interested in working on the topic “Fight against Racism” from following countries:

  • Belarus, Russia, Ukraine
  • EU countries
  • Bulgaria, Iceland, Liechtenstein, Norway, Romania, Turkey

Belföldi projektjeink

EU Roadshow 2003

A 2002. szeptemberében – Kovács László külügyminiszter úr fovédnökségével – Jász-Nagykun-Szolnok megyében megrendezett körutunk tapasztalatait felhasználva, ebben az évben Nógrád és Heves megye településeit kerestük fel. 2003. március-áprilisában egész napos programokat rendeztünk Gyöngyös, Füzesabony, valamint Salgótarján, Magyarnándor, Bátonyterenye, Karancslapujto (illetve a vonzáskörzetükbe eso Etes, Karancsalja, Karancsberény, Egyházasgerge, Mihálygerge) települések lakosai számára.

A roadshow-k központi településén közel 200 négyzetméternyi sátorterületen kínáltunk programokat gyermekek, fiatalok és felnottek számára, míg a környezo kisvárosokból, falvakból EU-buszok szállították a rendezvényre az érdeklodoket. Az esemény vonzerejét ingyenes internet, helyi fellépok, utcabál, nyeremények és tuzijáték növelte. A roadshow lebonyolítását az európai uniós tanulmányokat végzo 35 fiatal mellett a minisztériumok és a civil szektor prominens szakértoi segítették. A tájékoztatás során kiemelkedoen nagy hangsúlyt fektettünk a személyre szabott tájékoztatásra és az interaktivitásra. Mélyen hiszünk abban, hogy a hagyományos eloadások és szórólapok helyett inkább a kultúrák és az euró használatát bemutató Európa Piaccal, EU-lottóval, beszélgetésekkel, filmvetítésekkel, pályaorientációs tanácsadással lehet információt átadni az Unió iránt kevésbé érdeklodo állampolgárok számára.

A Heves és Nógrád megyei EU Roadshow-t helyi szinten még tavalyinál is nagyobb érdeklodés övezte. Sátrainkban közel tízezer érdeklodo fordult meg, közülük is kiemelkedoen magas volt a fiatal korosztály létszáma. Fontos kiemelni, hogy nagy számú roma lakos is részt vett rendezvényeinken, akik számára információs anyagaink egy része lovari nyelven is elérheto volt. Minden településen a helyi vezetok, polgármesterek nem csak részt vettek az eseményen, de segítették is a roadshow rendezését.

A körút sikerességét mutatja, hogy áprilisban a Nógrád megyei Európai Információs Pont felkérte a Pillar Alapítványt újabb roadshow szervezésére. A helyi és a megyei sajtó – foleg az elektronikus média – az idoszakra jellemzo „EU-dömping” ellenére is részletesen foglalkozott a roadshow-nkkal. Az országos sajtóban többek közt a Mai Nap közölt hosszabb cikket rendezvényünkrol.

Európa Sátor 2003

2003 augusztusában a Pillar Európa Klub közös EU-információs sátrat üzemeltetett a fiatalok által gyakran látogatott és igencsak közkedvelt Sziget fesztiválon a Külügyminisztérium, az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány, az Európai Tájékoztatási Központ, a Tempus Közalapítvány, az EUvonal, a Teleház Szövetség valamint az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának partnereként. A sátor elsodleges célja a tájékoztatás volt, mindez persze az alkalomhoz illo formában. A sátorban nemcsak különbözo beszélgetések kaptak helyet több EU-t érinto témakörben (munkavállalás, környezetvédelem, civil szervezetek, kultúra, ösztöndíjak, migráció), hanem a sátor egész nap különbözo EU-s játékokkal várta a szigetlakókat. Az egyszeru totókon kívül komoly, magas szintu tudást megkövetelo uniós versenyvizsga próbatesztekkel is találkozhattak a betérok. A sátor programját filmvetítések gazdagították.

Országos EU képzés

A Pillar Alapítvány, a Mobilitással és a Miniszterelnöki Hivatallal közösen európai uniós képzést szervez az ország egyes régióinak 17-25 év közötti fiataljai számára, melynek célja, hogy a résztvevok megismerkedjenek az Unió ifjúságot érinto politikáival, és képessé váljanak EU-s ifjúsági rendezvények szervezésében és lebonyolításában való részvételre.

Az Országos EU Roadshow Képzés célja, hogy felkészítsen az ország hat régiójában összesen mintegy 100 fiatalt EU Roadshow-k megrendezésére. A tréningek három helyszínen egyenként négy napig tartanak. A tréning három fő szakaszból áll: csapatépítés, előadások, valamint roadshow-s szakmai felkészítés. A felkészítést követően a fiatalok az ország tizenkilenc megyéjében szerveznek majd EU Tájékozató Roadshow-kat, így a másodlagos célcsoport nagysága eléri a több tízezer főt. A tréningen résztvevő fiatalok a képzést követően helyi „EU információs központként” multiplikátor hatással bírnak majd az adott régiókban.

Időpont Első nap Második nap Harmadik nap Negyedik nap
8:00 Érkezés – a képzés helyszínére előkészítése Reggeli Reggeli Reggeli
9:00 Bevezető Az ifjúság és az EU Szekciómunka – a roadshow-k részletes programtervének elkészítése
10:00
11:00 Csapatépítés 2.
12:00 Csapatépítés 2.
13:00 Megnyitó Ebéd Ebéd Ebéd
14:00 Pihenő Pihenő Pihenő
15:00 Csapatépítés 1. Youth 2000-2006 Továbbtanulás, munkavállalás, ösztöndíjak Szekciómunka – a roadshow-k részletes programtervének elkészítése
16:00 Csapatépítés 1.
17:00 Ünnepélyes nyitóelőadás Magyarország és az EU A leggyakrabban feltett kérdések
18:00 A programtervek prezentációja
19:00 Vacsora Vacsora Vacsora Vacsora
20:00 Kommunikációs tréning Az EU-tájékoztatás tapasztalatai, gyakorlati kérdések EU Roadshow: a műfaj és a tapasztalatok Kiértékelés
21:00 Programzárás
22:00 Programzárás – Közös kiértékelés Programzárás – Közös kiértékelés Programzárás – Közös kiértékelés

EU Roadshow képzés

Alig több mint egy hónappal hazánk jövojét és sorsát eldönto EU referendum elott a csatlakozással kapcsolatos tájékoztatás még csak mindössze néhány kommunikációs csatornán indult meg, azonban a lehetséges csatornák jó része továbbra is kihasználatlan maradt. A szuk skálájú tájékoztatás mellett további probléma az információk fováros orientáltsága is. Ezen problémák megoldása felé tette meg az elso lépést a Pillar Alapítvány és a Magyar Teleház Szövetség, amikor a sokszorosan hátrányos Hajdú-Bihar megyében egy Európai Uniós Tájékoztató Roadshow elindítását vette célba, amely a megyei EU kommunikációs stratégia egyik fo pilléreként jelenik meg. A prioritások közt nemcsak egy új célterület, nemcsak egy újfajta módszertannal rendelkezo uniós rendezvény megszervezése szerepelt, hanem a helyi fiatalok minél nagyobb számú bevonása a programba.

A fenti célok megvalósításának elso lépéseként 2003. február 25-28. között lett meg tartava a Hajdú-Bihar megyei EU Roadshow felkészíto tréningje, amelyen 40 egyetemista hallgató vett részt a megye különbözo településeirol érkezve. A három napos programnak a hajdúszoboszlói Thermal Hotel Viktória adott otthont. A képzést a Pillar Alapítvány tíz munkatársa tartotta meg.

A képzés három programcsoportot foglalt magában:

  • csapatépítést
  • európai uniós képzést
  • EU Tájékoztató Roadshow képzést

A képzést követoen, 2003. márciusában a helyi fiatalok megyeszerte több helyszínen európai uniós tájékoztató rendezvényeket tartottak. A felkészített csapat több tagja azóta is aktívan részt vesz a megye uniós tájékoztatásában, és 2003. oszén megalakították a Pillar Európa Klub Debrecent.

EU vonal Roadshow

Pillar Alapítvány és a Külügyminisztérium EUvonala Európai Uniós Tájékoztató Roadshow-t szervezett az EUvonal népszerusítésére tizenegy bevásárlóközpontban országszerte.

A kampány nyitórendezvénye 2003. október 4-én, szombaton került megrendezésre 10 és 18 óra között a budapesti MOM Park bevásárlóközpontban. A rendezvény a hagyományos tájékoztatással szemben az interaktivitásra helyezte a hangsúlyt; a felnottek, az ifjúság és a gyermekek mintegy húsz különbözo programelem közül választhattak, melyeken szórakoztató módon sajátíthatják el az alapveto európai uniós ismereteket. A Pillar Alapítvány munkatársai a csatlakozással kapcsolatos szakmai és gyakorlati kérdésekben is a látogatók rendelkezésére álltak.

A roadshow-n az érdeklodok megismerkedhettek az ingyenesen hívható EUvonal szolgáltatásaival, felmérhették tudásukat az EU lottón, gyakorolhatták nyelvtudásukat a Nyelvleckével és az Európa Piacon.

A MOM parki nyitórendezvényt követo hétvégén a Pillar Európa Klub a helyi Európai Információs Pontokkal együttmuködve –2003. október 10-12-e között- az Alba Plázában, a Gyor Plázában, a Kaposvár Plázában, a Miskolc Plázában rendezte meg a roadshow-t. A harmadik felvonás az október 17-19-ei hétvégén került megrendezésre a Debrecen Plázában, a Pécs Plázában, a Szeged Plázában, a Szolnok Plázában, a Zala Plázában valamint a Nyírplázában.

A leggyakrabban feltett kérdéseket az alábbi honlapon tekinthetik meg:

www.euvonal.hu (kérdések-válaszok, ezen belül EUvonal Tájékoztató Napok)

Teleház

EURÓPAI UNIÓS TÁJÉKOZTATÓ PORTÁL A MAGYARORSZÁGI TELEHÁZAKBAN

2003 márciusától a Pillar Alapítvány szerkesztésében EU-s tájékoztató portál kezdi meg muködését a magyarországi teleházak intranetes rendszerében. Ez az információs bázis jelentos mértékben különbözik a pillanatnyilag elérheto magyarországi online EU tartalmaktól. A „speciális” célközönség miatt a szolgáltatás elsosorban az alábbi követelményeknek kíván megfelelni:

  • a legfontosabb cél a gyakorlati, mindennapi életben használható információk átadása, az információk (amennyire csak lehetséges) célcsoportokra lebontva jelennek meg, lehetoséget biztosítva ezzel arra, hogy ne kelljen bonyolult navigációs folyamatokon keresztülmennie a felhasználónak
  • az információ nyelvezete a közérthetoségre törekszik, kerüli az „akadémikus”, tananyag stílust
  • egyszeru(bb) összefüggések bemutatása a cél, a információk nem feltételeznek „különösebb” háttértudást (abban az esetben, ha erre szükség van, minden esetben rövid összefoglalás is megjelenik a témához tartozó ismeretekrol)
  • az információk a lokális tudatra épülnek, a Budapest-centrikus szemléletmódot kerülni kell (persze sok esetben ez csak nehezen valósítható meg, de még ekkor is ügyelni kell arra, hogy az olvasó ne „vesszen el” a kivitelezhetetlen információszerzés hivatali útvesztoiben. A cél az, hogy a megjeleno tartalmak hosszú távon is jól felhasználható tudást képezzenek, így a gyorsan változó hírek helyett a mélyebb összefüggések, és az ezekbol következo gyakorlati tudnivalók állnak a középpontban.

A szolgáltatás legfobb célja az, hogy a magyar társadalom minden egyes társadalmi rétege, a profitorientált és non-profit szervezetek tagjai megkaphassák azokat az információkat és kérdéseikre a válaszokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy tisztában legyenek azzal, hogy mivel jár az Európai Unió bovítése, mi annak a folyamata, hogyan kell felkészülni a tagságra és az milyen változásokat fog eredményezni. A projekt eredményeképpen egy jól informált társadalom kialakulása és a népszavazás széles köru támogatottsága a cél.

 

Külföldi projektjeink

Project Weimar

Nemzetközi Diákkongresszus:

“Right-wing extremism and democratic resistance”

2003. február 8-16. –Weimar– Németország

A szervezo EJBW magyarországi partnere: Pillar Európa Klub Budapest

2003. február 9-15. között hét országból mintegy 60 fiatal gyult össze Weimarban, hogy részt vegyenek egy konferencián, amely a szélsojobboldal helyzetét tárgyalta Európában és megoldásokat keresett, hogy mi módon lehetne fellépni a szélsoségek ellen. A programot az EJBW szervezte, melynek keretében a résztvevok eloször eloadásokat hallgathattak meg a különbözo országok – Ausztria, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország és Olaszország – szélsojobboldali szervezeterol és a szélsojobboldali szimbólumok témakörében. A fiatalok ellátogattak a buchenwaldi koncentrációs táborba is, hogy közeli élményt szerezzenek a témával kapcsolatban.

A szakmai munka megkoronázása a workshopokban folyó tevékenység volt, az ezen született alkotásokat a záró est kertében közösen is megtekinthették. A munka film, Internet, plakát, pr, színház, újság és zene szekciókban folyt. Ezután már csak a konferencia kiértékelése maradt hátra. A szervezok gondot fordítottak arra is, hogy elosegítsék a résztvevok megismerkedését, valamint hogy megismerjük Weimart is. Így többek között volt nemzetközi est, ahol a különbözo csoportok országukat is bemutatták és a várost is játékos programok keretében tekintettük meg, valamint sosem maradt el az esti buli.

Dátum és program:

Szombat, február 8.

Megérkezés, ismerkedés, tudnivalók

Vasárnap, február 9.

Weimari városnézés, csapattagok megismerése

Hétfő, február 10.

Decker professzor kb. 20 perces eloadása, a téma: Általános meghatározása a szélsojobboldali eszméknek és ezek tartalma. Délutánig a diákok a kérdoív alapján és prof. Decker segítségével elemzik a saját országukban lévo állapotokat. Délután: prof. Decker eloadása, a téma: Szélsojobboldal Európában. Végül csoportonként 15 perces eloadás és kérdezés az eddigiek alapján.

Kedd, február 11.

Eloadás: „A jobboldal megjelenési formái Németországban” (zene, szimbólum, stb.). Délután és este: kis csoportokban különbözo feladatok. Tanács a teamereknek: Következtetések levonása az aktuális eloadások alapján, ezt megfogalmazni a saját országukra nézve; megtervezni az eloadásukat.

Szerda, február 12.

A csoportoknak kell egy vizuális produkciót tartani: személyes állásfoglalás a szélsojobboldali eszme ellen és az ez ellen lehetséges küzdelem formái, szabad este

Csütörtök, február 13.

Az elozo napi program folytatása, ennek eloadása

Péntek, február 14.

Projektbörze, programok és elképzelések a jövore nézve

Szombat, február 15.

Beszélgetés a kongresszus eredményeirol, hogyan képzeljük ezt a továbbiakban, kiértékelés, „Könyverdő”

Vasárnap, február 16.

Elköszönés és elutazás

EU Road Show – Europe on the Move

Fővédnök: Kovács László külügyminiszter

tl_files/eves_projektek/2002_eu_roadshow.png

Magyarország lakossága 2003-ban népszavazás keretében fogja kifejezésre juttatni véleményét az európai egységrol, hazánk európai uniós csatlakozásáról. A döntés megszületéséhez azonban széles köru tájékozottságra van szükség, mely nélkül választani nem, csupán szavazni lehetséges. Idorol idore készültek már átfogó felmérések egy lehetséges EU népszavazás kapcsán, de nem kérdojelezheto meg az a tény, hogy a magyar lakosság egy jelentos része még nem rendelkezik a döntést megalapozó tájékozottsággal, és csak nagyon keveset – rosszabb esetekben semmit sem – tud az Unió fogalmáról és muködésérol.

A „Europe on the Move” program célkituzése az információs forrásoktól elszigetelten fekvo települések uniós csatlakozással kapcsolatos tájékoztatása volt. Másodlagos célként az EU népszavazáson való minél szélesebb köru részvételre való biztatás jelent meg. Terveink közt fontos szerepet töltött be az európai identitás megerosítése, következetesen bemutatva az összetett nemzeti és etnikai csoportokat, mellyel erosíteni kívántuk az általános toleranciát és a küzdelmet a sztereotípia, az eloítéletek és a kirekesztés ellen. Ezt a célt erosítette az a szándékunk is, hogy a gazdaság, a kultúra, az oktatás, a politikai döntéshozatal és a szociális gondozás területérol példákat mutassunk be a települések közti regionális együttmuködésekre. A különbözo programcsoportok a következo területek bemutatását is céljául tuzte ki: üzleti és hitelfelvételi lehetoségek, EU alapokból való pénzjuttatások megszerzését szolgáló pályázatok. A program ugyancsak be kívánta mutatni az új lehetoségeket a mezogazdaságban és a vidékfejlesztésben, kiemelt figyelmet szánva a környezetvédelem és a biokultúra területének.

A fentieken kívül hangsúlyt helyeztünk olyan integrált programelemekre, amelyek szociális kérdéseket érintenek: drogfüggoség, fiatalkori terhesség, munkanélküliség, fogyatékosság. Végül, ezeket a célokat teljesítve, lényeges volt, hogy hangsúlyozzuk az Internet alkalmazhatóságát és az információs társadalom jelenségének fontosságát.

A projekt változatos programokat kínált Cibakháza, Törökszentmiklós, Rákóczifalva, Kunszentmárton, Kunhegyes és Túrkeve lakosai számára három fo témakörre összpontosítva: „változások a mindennapi életben” „az EU szerkezete és muködése” valamint „multikulturális társadalom”.

A “Europe on the Move” elso szakasza sikeresen zárult 2002. szeptemberében. A 30 fobol álló nemzetközi csapat hat települést látogatott meg Jász-Nagykun-Szolnok megyében, és felbecsülhetetlen tapasztalatokat gyujtött a “Europe on the Move” 2003-as folytatásához.

Az EU Road Show-t a média végig kitüntetett figyelemben részesítette. A Road Show elindítása vezeto hírként szerepelt a Duna Tv és az ATV híradójában, interjúk készültek a rendezvény szervezoivel a TV2, az MTV musoraiban, az Info Rádióban, az ORF1-en, a bajor és a finn televízióban. Az írott sajtóban az országos napilapok mellett (Népszabadság, Magyar Hírlap, Mai Nap) a helyi és regionális sajtótermékek is beszámoltak kezdeményezésünkrol.

  • A Europe on the Move rendezvényrol készült tanulmánykötet
  • A rendezvényen készült fényképek

Külügyi vitaest

A Pillar Európa Klub európai uniós témákkal foglalkozó vitaest-sorozat szervezésébe kezdett 2002. októberében. A helyszín a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem központi épülete. Az esteken különbözo aktuális világpolitikai kérdések és azok európai uniós vonatkozásai kerülnek terítékre, és minden alkalommal két, az adott terület elismert szakértojének számító eloadó ütközteti a nézeteit.

Célunk az EU-val összefüggésben lévo külpolitikai problémák árnyalt bemutatása. A rendezvény elsosorban a fiatalok, az egyetemisták számára szól. Ok lesznek azok, akik a késobbiek során esetleg döntéshozóként vagy véleményformálóként Magyarország és az Európai Unió közügyeire befolyással lehetnek. Lényeges, hogy ezek az emberek már most foglalkozni kezdjenek fontos európai és világpolitikai kérdésekkel, hogy érdeklodjenek a kontinensünkön és a világban zajló folyamatok iránt, hogy megismerjék azok különbözo értelmezéseit – és hogy maguk is véleményt formáljanak egy-egy téma kapcsán.

A rendezvény hagyományos vita, amelyen a terítékre kerülo téma két elismert szakértoje ütközteti nézeteit. Eloször mindkét fél 15-20 percet kap elgondolásai tömör kifejtésére, majd egymás szavaira, illetve a közönség kérdéseire reagálva vita bontakozik ki. A vita körülbelül 2 órás, lefolyását – közülünk kikerülo – moderátor vezényli.

A vitaest tervezett előadói:

  • Lánczi András és Tamás Gáspár Miklós,
  • Jeszenszky Géza és Nagyné Rózsa Erzsébet,
  • Lengyel László és Rostoványi Zsolt,
  • Bíró Gáspár és Arató Krisztina,
  • Krausz Tamás és Sz. Bíró Zoltán,
  • az izraeli és a palesztin nagykövetség egy-egy képviseloje,
  • Hankiss Elemér és Schöpflin György,
  • Kovács Miklós és Törzsök Erika,
  • Szájer József és Szent-Iványi István,
  • Kovács László és Martonyi János.

A vitaest témái:

  • Jobb- és baloldal az Európai Unióban, a felosztás aktualitása, illetve elavultsága;
  • Az USA iraki politikája és az iraki konfliktusban betöltött európai szerep jellege, az EU egységes fellépésének hiánya, annak okai és következményei;
  • A huntingtoni civilizációs paradigma alkalmazhatósága a világpolitikában, Európa szerepe, gazdasági és politikai súlya a sokcivilizációjú világban. Mik az esélyei az öreg kontinensnek a civilizációs törésvonalakkal szabdalt világban?
  • EU – pro és kontra, melyek az elonyei és hátrányai Magyarország integrációjának;
  • Oroszország és az EU – konfrontáció vagy kooperáció;
  • A izraeli-palesztin konfliktus és annak rövid és hosszú távú kihatásai az EU biztonságára;
  • A európai identitás és egy föderalisztikus berendezkedésu EU problematikája;
  • A határon túli magyarok helyzetének alakulása az anyaország EU-csatlakozása után;
  • Magyarország lehetoségei az EU-ban és a csatlakozás kockázati tényezoi jobb- és baloldali szemmel.

A magyar külpolitika elmúlt évtizede külügyminiszteri szemmel. A jelenlegi és a volt külügyminiszter véleménye a rendszerváltozás utáni magyar külpolitikáról.

EU vitaest

Az EU Vitaest egy, az egyetemisták uniós tájékoztatását megcélzó vitaest-sorozat. Az esteken különbözo aktuális, az Európai Unióval kapcsolatos és Magyarországot érinto kérdések kerülnek terítékre. Minden alkalommal két, az adott terület elismert szakértoének számító eloadó ütközteti nézeteit.

Célunk, az EU-val összefüggésben lévo külpolitikai problémák árnyalt bemutatása. A rendezvény elsosorban a fiatalok, az egyetemisták számára szól. Ok lesznek azok, akik a késobbiek során esetleg döntéshozóként vagy véleményformálóként Magyarország és az EU közügyeire befolyással lehetnek. Lényeges, hogy ezek az emberek már most foglalkozni kezdjenek fontos európai és világpolitikai kérdésekkel, hogy érdeklodjenek a kontinensünkön és a világon zajló folyamatok iránt, hogy megismerjék azok különbözo értelmezéseit és, hogy maguk is véleményt formáljanak egy-egy téma kapcsán.

A vitaesten nem konvencionális eloadásokon vehet részt a közönség, hanem egy interaktív programon, amely a nézopontok ütköztetése mellett lehetoséget nyújt a hallgatóságnak, hogy maga is formálja a vita menetét, illetve véleményt nyilvánítson a vitázó felek eredményességével kapcsolatban.

Az EU Vitaest elso alkalommal 2003. március 11-én, 17 órától kerül megrendezésre, a Közgáz IV. eloadójában.

A vitaest témája: A nemzeti szuverenitás és az EU kapcsolata.

A vitázó felek: Szájer József (Fidesz) és Tabajdi Csaba (MSZP).

A vitát Alföldi Zoltán az RTL Klub musorvezetoje moderálja.

Project InterEurope

tl_files/eves_projektek/2001_aou.png

A XX. század utolsó évtizede lehetoséget nyújtott – az azelott mesterségesen összeláncolt – népeknek, hogy nemzeti szuverenitásukat újralapozzak. Az új, demokratikus politikai rendszerek létrejöttével az egykoron az állam által elnyomott, tabunak vélt problémák sokasága került felszínre Közép-Kelet Európában. Az egyik legbonyolultabb politikai és szociális konfliktus a kisebbségi csoportok évtizedeken át tartó helytelen kezelésébol fakad. Ez a témakör többek között abból az okból is speciális mivel kézzelfogható megoldás az egyes felvetett kérdésre nem létezik. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy alternatív javaslatokat dolgozzunk ki egy-egy konfliktusos helyzet megközelítésére. A különféle stratégiák kidolgozása azonban mindig a kisebbségi csoportokkal való direkt kommunikáción, a találkozáson alapul.

A Projekt InterEurope kutatóprogram célja, hogy felhívja az ifjúság figyelmét a magyar nemzeti és etnikai kisebbségi csoportok helyzetére. A program másodlagos célja, hogy egy nemzetközi együttmuködés keretében elosegítse más, kapcsolódó európai témák megvitatását.

Az ifjúsági kezdeményezés elsosorban a nemzeti és etnikai csoportok integrációjával és identitásával foglalkozott, de elotérbe kerültek szociális és kulturális kérdések is. A 2001. április 1-11. között megrendezésre került kutató-konferenciára 15 országból 20 résztvevo érkezett. Az általuk készített elozetes esszék során mar Budapestre való érkezésük elott tanulmányozni kezdték a szabadon választott kisebbségi csoport helyzetet, a legfontosabb kérdéseket. A budapesti program a résztvevok prezentációin túl szakmai eloadásokkal, a kisebbségi csoportokkal való találkozással, interjúkkal, csoportmunkával és kulturális programokkal segítette a fiatal kutatok munkáját.

A budapesti kutatóprogram lezárultával a résztvevok hazatértek és a Magyarországon gyujtött információt és élményeket felhasználva véglegesítették tanulmányaikat, amelyek a Europe IN-Sight c. kötetben lettek publikálva. A kiadvány a Project InterEurope elso fejezetének lezárását jelenti, a program ugyanakkor folytatódik, 2003 áprilisában az újonnan alakult holland Pillar Amsterdam szervezésében Amsterdamban újabb kutatókonferencia megrendezésére kerül sor. A kisebbségi témakörhöz szorosan kapcsolódva az InterEurope második fejezete a tolerancia kérdéskörével foglalkozik.

Projekt InterEurope 2001 Budapest

A projekt kivitelezésének három alapveto szintjét különíthetjük el:

  1. Előkészületek
  2. Kutatás
  3. Értékelés

1. Elokészületek. Ebben a fázisban jelentkeztek a kutatók a programban való részvételre, egyénileg kiválasztották a vizsgált kisebbségi csoportot és a témát (a lehetséges kisebbségi csoportok és témák kiválasztása egy megadott listából történt). Miután a résztvevok saját országukban elokészületi kutatást, információgyujtést végeztek, egyeztetettek a magyar szervezokkel, akik segítettek a magyarországi kutatás kivitelezésében és koordinálásában (hangsúlyos szerepet kapott a kapcsolatteremtés a kompetens kisebbségi önkormányzatokkal). A nemzetközi résztvevok ezáltal kidolgozhatták a magyarországi kutatás pontos tervezetét, melyet a szervezok késobb beleillesztettek a találkozó menetébe s így a közös programok mellett megvalósulhattak az egyéni célkituzések.

2. Kutatás. A 11 napos magyarországi találkozón az európai ifjúság képviseloi párhuzamosan vettek részt a konferencián és végezték egyéni kutatásukat. A konferencia eloadásai átfogóbb kisebbségi témákat öleltek fel, melyek megpróbálták felvázolni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek történetét és aktuális helyzetét. A találkozó során az eloadások mellett lehetoség nyílt arra, hogy – a szervezok segítségével – a résztvevok egyéni tervezetük alapján további kutatást végezzenek, melyben a kisebbségi önkormányzatok is segítségükre voltak.

3. Értékelés. A kutatás magyarországi befejeztével a résztvevok hazatértek és összeállították tanulmányaikat, melyeket továbbítottak a Pillar Európa Klub Budapestnek. A Klub a tanulmányokból, fényképekbol, statisztikákból, illusztrációkból szakértoi vélemények bevonásával jelen kiadvány szerkesztésével összegezte a projektet.

A konferencia – valami más

A Project InterEurope kutató konferencia tevékenysége alapvetoen három egymáshoz kapcsolódó, módszertanilag mégis külön álló részre bontható. A konferencia elso felében a résztvevok az elo-tanulmányaik alapján bemutatták kutatási témájukat, az adott magyarországi kisebbségi csoportot és az elore megválasztott altémát. Az elso 3 napban megtartott intenzív prezentációs blokkok a különbözo kisebbségi csoportokról adtak átfogó képet, taglalva a már eddig elért kutatási eredményeket, rámutatva az egyes résztvevok célkituzéseire (elsodleges funkció). A prezentációk másodlagos funkciójaként jelent meg a résztvevok elvárásainak és a 10 napos kutatási tervek felvázolása. Az átlagosan 20 perces szekciók a következok voltak:

  1. szekció: a német kisebbség
  2. szekció: szlovén és horvát kisebbségi csoportok
  3. szekció: a zsidó kisebbség
  4. szekció: ukrán és szerb kisebbségi csoportok
  5. szekció: görög kisebbségi csoport
  6. szekció: észt és örmény kisebbségi csoportok
  7. szekció: a roma kisebbség

A konferencia második pillérét azok az eloadások képezték, melyeket meghívott eloadók tartottak. Április 1-én dr. Pók Attila, az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa Nemzetek, nemzetiségek és kisebbségi csoportok a modern Közép-kelet Európában címmel bevezeto eloadást tartott, áttekintve a kisebbségi tematikában felmerülo fogalmi alapvetéseket és az egyes definíciós nehézségeket. Április 2-án a Friedrich Ebert Alapítvánnyal együttmuködve Kaltenbach Jeno kisebbségi-, és Majtényi László adatvédelmi ombudsmanok vitaestjén vehettünk részt, ahol a diákok az ombudsmani intézmény muködési rendszerébe nyerhettek betekintést. Az eloadás során szó esett a biztosok törvény által garantált lehetoségeirol és a végrehajtásban való korlátozott mozgástérrol, mely csökkentheti a magyar társadalom intézményrendszerbe vetett bizalmát. Április 3-án, lórévi és ráckevei látogatásunk alkalmával Popovics György, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetoje tartott bevezetést a magyarországi kisebbségek helyzetébe, áttekintve az Európában szinte egyedülállónak mondható hazai kisebbségi önkormányzati rendszert, vizsgálva annak kulturális és politikai aspektusait. Ezt követoen Alexov Ljubonir, lórévi polgármester, a Magyarországi Szerb Kisebbségi Önkormányzat vezetoje kalauzolta a résztvevoket a szerb kisebbség és a lórévi kisebbségi önkormányzat bemutatása során. Április 4-én dr. Göncz Kinga, a Partners Hungary igazgatója, pszichológus és dr. Mészáros Judit pszichoanalitikus az Ecotonos szimulációs játék révén engedtek betekintést az integráció-asszimiláció kérdéskör kisebbségeket érinto szegmensének megismerésébe. Április 6-án a XV. Európai Pszichológus Hallgatók Konferenciájának keretében (ahol résztvevoink további prezentációkat tartottak) Örkény Antal, a Szociológiai Intézet kisebbségszociológiai tanszékének vezetoje eloadást tartott a magyar rendorök cigányokkal szemben tanúsított magatartásáról és a többségi társadalom attitudjeirol. Délután Wizner Balázs, az MTA Szociológiai Intézetének ösztöndíjas munkatársa ismertette a magyarországi önkéntes szolgálat tradícióit, az e téren kialakult tendenciákat, rávilágítva a civil társadalom szerepére a magyar szociális ellátás területén. Végül április 9-én Mayer Éva, a Budapesti Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke vezette be a résztvevoket a német kisebbség mindennapjaiba, hangsúlyozva a kisebbségi csoportok egymással való együttmuködésének jelentoségét.

A találkozó harmadik dimenzióját jelentette a terepmunka és az intézménylátogatások, melynek során a résztvevok személyes kapcsolatot létesítettek a kisebbségi és civil szervezetek képviseloivel. A látogatások célja az eloadásokon hallottak elmélyítése mellett egy szélesebb látókör megteremtése volt, mely a 10 napos munkát követoen segítette a résztvevoket tanulmányaik kiegészítésében, a kutatás lezárásban. A 10 nap során a következo szervezetekkel ismerkedhettek meg a résztvevok: Roma Polgárjogi Alapítvány, Roma Sajtóközpont, Romaversitas, Kalyi Jag iskola, Rádió C, Mangó Klub, VIII. kerületi Családsegíto Szolgálat, Romano Kher, Országos Cigány Önkormányzat, Roma Café, Somer Zsidó Ifjúsági Klub, Országos Kisebbségi Önkormányzatok (roma, szlovén, német, ukrán, görög, észt), Budapesti Horvát Nyelvu Gimnázium.

A konferencia utolsó három napjában került sor a prezentációk elokészítésére, melynek során a 20 résztvevo egy fotó, egy videó illetve egy dráma munkacsoportban dolgozott. A prezentációk bemutatására április 10-én egy 60 fos közönség elott, az Európai Ifjúsági Központban került sor. A zárórendezvénnyel a Project InterEurope magyarországi tevékenysége véget ért.

Másodlagos dimenzió – európaiság

A Project InterEurope másodlagos célkituzése a szociális és európai értékek hangsúlyozása volt. A programot illetoen a dr. Göncz Kinga és dr. Mészáros Judit által vezetett szimulációs játék kifejezetten a kultúrák egymás mellett élésének próbatétele volt, ahol eroteljesen érezheto volt a csoportidentitás és a diszkriminatív viselkedés kialakulása. Csoportdinamikai szempontból leginkább a workshop és az esti kulturális programok szolgálták az európaiság hangsúlyozását. Az identitás körüli kérdések és a közös értékek összefoglalására a záró prezentáció tett átfogó kísérletet. A publikáció anyagában az esszék után található „memoire” fejezetek szemléltetik talán legjobban, mennyire lehet párhuzamot vonni a kisebbségek egy adott országon belüli és az országok Európán belüli integrációja között. Az üzenet, melyet továbbítani kívántunk ezen a téren majdnem maradéktalanul eljutott a befogadókhoz: az egyes országokon (társadalmakon) belüli integrációs/asszimilációs konfliktus feloldása nélkül aligha nézhetünk elébe az európai integráció amúgy is kacskaringós útjának. Talán a kulturális programok közül is a Nemzetközi Est tükrözte legjobban, hogy kontinensünk mennyi különbözo hagyománynak ad teret, melyet feladatunk az integráció során megorizni.

Alkalmazott módszerek – innováció

Úgy gondoljuk, hogy a szeminárium során alkalmazott többdimenziós módszerek rendkívül hatékonynak bizonyultak. Az elméleti alapok elozetes elsajátítása az eloadások révén megerosödött s újabb ismeretekkel bovült ki. A szervezok azonban már korán szembesültek azzal kihívással, melyet korábbi nemzetközi tapasztalataik során szereztek, miszerint az elméleti oktatás elengedhetetlen, de nem elégséges feltétele egy sikeres – mind élményekben, mint tudásban maradandót biztosító – rendezvény kivitelezésének. Az eloadásokat így a konvencionálisan alkalmazott csoportépíto feladatokon kívül olyan terepmunka egészítette ki, melyre általában pénz, ido és elhivatottság hiányában nem fordítanak kello figyelmet az ifjúsági találkozókon. Természetesen a szervezomunka folyamán minduntalan dilemmát okozott a megfelelo egyensúly kombinációjának megtalálása. Egy olyan technikát kellett kidolgoznunk, amely már a találkozó elott érdemi munkára ösztönzi a jelentkezoket (elotanulmány), miközben a budapesti 10 nap során egy olyan módszertani skálával ismerkedhetnek meg, mely segíteni tudja majd oket a tanulmány befejezésében és többlet élményt is biztosít a program esetleges folytatásához. A recept végül olyan már ismert módszereket tartalmazott, melyeket együttesen igen ritkán alkalmaznak. Ezen kívül próbáltunk olyan innovatív technikákat (megtéveszto-szimuláció, kontrollált spontaneitás) is bevetni, melyek végül meghatározták a szeminárium karakterét.